Évzárás pozitívan - Gondolatok az Óévről

Évzárás pozitívan - Gondolatok az Óévről

Az óév végén, de legkésőbb az újév feltűnően csendes első napján az embert kínzó gondolatok gyötrik: mit értem el az elmúlt egy évben? Elégedett lehetek? Mennyit haladtak előre a terveim, célkitűzéseim? Hogyan változott a helyzet a barátaimmal, családommal? Hogy visszatekintve el tudjuk-e fogadni saját döntéseinket és a sors fordulatait, az csak rajtunk múlik.

Nem arról van szó, hogy tökéletesnek kell lennünk, hiszen ez lehetetlen. Éppen elég, ha saját magunkat és az életünket képesek vagyunk olyannak elfogadni, amilyen – ebben az is benne van, hogy utólag nem bíráljuk magunkat, hiszen döntéseinket remélhetőleg szinte mindig legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint hoztuk meg. Ha ezt a hozzáállást sikerült elsajátítanunk, lényegesen feszültségmentesebb lesz az élet. Szerencsére az elégedettség érzése tudatosan tanulható – karácsonyra bármelyikünknek csodálatos ajándék lenne!

Meg kell tanulnunk megelégedni azzal, ami a miénk

Elméletben már szinte mindenki tudja, mégsem fogjuk fel legbelül: a médiában a boldogságról, szépségről és sikerről látott képek irreálisak. Ennek ellenére nagyon is befolyásolják a saját magunkról alkotott képünket és kihatnak döntéseinkre – pedig nem kell tökéletesen kinéznünk és előírásszerű családmodellben élnünk ahhoz, hogy boldogok legyünk. Nem kell tudnunk lefutni a maratont, nem kell állandóan nyugodt jógamesternek lennünk, és a nassolásról sem kell örökre lemondani. Csak nagyon kevesen tudnak megfelelni ezeknek az igényeknek, és ráadásul nagyon keveseket tesz az eredményük boldoggá!

A valóság az, hogy elegendő mindenkinek önmagával és az életével összhangban lennie. Ehhez persze hozzátartozik, hogy tegyünk egyet s mást a testünkért is: egészséges életmód, fitnesz, stb. – de csak reális keretek közt. Nem mindig könnyű dolog megelégedni azzal, ami a miénk. A mai modern világban annyi lehetőség áll előttünk, hogy ez már önmagában képes elbizonytalanítólag hatni, hogy vajon jól döntöttünk-e. Nem kereshetnénk-e magunknak érdekesebb partnert, még jobb munkát, nagyobb lakást... hosszú távon ezzel teljesen tönkre tehetjük magunkat. A „még jobb” iránti vágy többet árt, mint amennyit használ (ahogy a Dalai Láma mondta: a szenvedés oka többek közt a tudatlanság, a sóvárgás és a vágy).

Segítő gondolatok

Ahelyett, hogy a „még mi hiányzik” és „miért nem jó nekem” gondolatoktól boldogtalanokká, depresszióssá válnánk, inkább azt kérdezzük meg magunktól egy új lehetőség kapcsán: elég jó-e nekünk? És persze a megfelelő mércét használjuk az ítélkezésnél:

  • mi számít igazán az életben?
  • mi tesz jót nekem?
  • mi van meg már most az életemben, ami örömmel tölt el?
  • és végül: raktározzuk el emlékeinkben a boldog pillanatokat!
     

Elég jó – nagyban és kicsiben egyaránt

Ez a szemlélet nem azt jelenti, hogy passzívvá kell válnunk vagy hogy ne akarjunk semmit elérni. Sőt, ellenkezőleg: új világlátásunknak köszönhetően reálisabb elképzeléseink éppen hogy több sikerélményhez juttatnak minket. Ebbe minden beletartozik: a könnyebb döntések miatti gyorsabb vásárlások, a karácsony nyugodtabb élvezete – és még a szilveszteri buli is jobban sikerül majd, ha csökkentjük a nagy elvárásokat.

Az elégedettség érzése segít teljesnek érezni az életünket és felszabadultabbá válni. Egy próba semmibe sem kerül – ha ennyit megteszünk, még az is lehet, hogy már most kellemesebben telnek majd az ünnepek.

 

Forrás: www.diaet.com