A bűnügyi regényeket pár éve még lekicsinylően a ponyvairodalom közé sorolták. Német nyelvterületen azonban napjainkban valóságos reneszánszát éli a műfaj. “Mint minden válogatás, a jelen kiállítás tizenhat szerzőjének a kiválasztása is szubjektív. Arra törekedtem, hogy olyan szerzőket válasszak ki, akik sajátosságuk és műveik minősége miatt tűnnek ki. Ezen kívül az vezérelt, hogy jelentős témák és stílusok széles választékát mutassam be. A szerzők közt – rendkívül egyedi és autonóm személyiségük ellenére – meglepő kapcsolódásokat fedezhetünk fel” – olvashatjuk Tobias Gohlis krimiszakértő, szabadúszó újságíró, irodalomkritikus gondolatait a Geothe Intézet honlapján.
A Forró nyomon elnevezésű kiállítás Németország és Ausztria szépirodalmi színvonalú kortárs krimitermését mutatja be. A Goethe Intézet összeállításában tizenhat németországi és ausztriai kortárs krimi író portréját és legfontosabb műveiket mutatja be. A kiállítás anyagában a társadalomkritikai és történelmi krimin át a politikai és pszichothrillerig a legkülönbözőbb témák és stílusok képviseltetik magukat – tudatta Kanyó Ursula a Goethe Intézet könyvtárvezetője. A tárlat anyagát Tobias Gohlis német irodalomkritikus, krimiszakértő és újságíró állította össze. Azokat a szerzőket emelte ki, akiket krimi- vagy egyéb irodalmi díjjal is jutalmaztak – közölte Pancsosz Alexandra, az OIK német nyelvi referense.
„A krimi nem gyerekjáték“
A szerzők közül Friedrich Ani bűnügyi regényeit leginkább az újító szerkesztési mód és az izgalmas, lebilincselő regényalakok jellemzik, és akinek a művei arról tanúskodnak, hogy számára a műfaj élet-halál kérdése: „A krimi nem gyerekjáték.“ Megismerhetjük az osztrák Wolf Haast, akinek hat kötete magyarul is megjelent, valamint a politikai thriller műfajában alkotó Oliver Bottinit, a Gyilkosok nyara című, magyarul is olvasható regény szerzőjét. Utóbbi szerző olyan lelki és társadalmi mechanizmusokat állít regényei középpontjába, amelyek az államot és a rendőri apparátust befolyásolják. Friedrich Ani, Frank Göhre, Astrid Paprotta és Jörg Juretzka általában kisemberekről, hajléktalanokról, bűnőzökről, egyszerű családokról, kiutat kereső elkeseredett emberekről ír. Történeteikben nem az a lényeg, hogy ki volt a tettes és mi történt, hanem az, hogyan birkózik meg az élet kihívásaival a főszereplő.
Történelmi, politikai vonatkozásúak Robert Brack és Robert Hültner regényei. A feltáratlan múltat kutatják, főként a nácizmus időszakát és azt, hogyan lehetett volna megakadályozni kialakulását.
Doris Gercke a női regényírók közül az idősebb generációt képviseli, Christine Lehmann pedig a fiatalokat. A nyelvi játék és a nyelvi szkepszis jellemzi az osztrák Heinrich Steinfest műveit. Paulus Hochgatterer és a német Jan Costin Wagner alkotásai a krimi és a lélektani regény határán mozognak. A Finnországban élő Wagner regényei cselekményét finn vidékre, a víz és a jég világába helyezte el.
A szerzők szinte mindegyike német városokhoz vagy régiókhoz kötődik, ez alól kivétel – Wagner mellett - D. B. Blettenberg . Az író önkéntes segítőként élt Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában, és a globalizált élettel kapcsolatban a migráció ütötte sebekkel és bűncselekményekkel foglalkozik – magyarázta a referens.
Kanyó Ursula könyvtárvezető arról is beszélt, hogy a bűnügyi regényeket pár éve még a ponyvairodalom közé sorolták. Német nyelvterületen azonban a műfaj napjaikban reneszánszát éli.
A kiállítás két éve készült, először a Goethe Intézetben mutatták be, majd az ország partnerkönyvtáraiban, egyebek közt Pécsett, Kecskeméten, Szekszárdon és Egerben. A kiállított szerzők művei könyvtárból kikölcsönözhetők, a tárlat az OIK-ban szeptember 21-ig tart nyitva.
Forrás: cultura.hu