A sérvnek több fajtája is van. A leggyakoribb ezek közül a lágyéksérv, amely a férfi betegek több mint kétharmadára jellemző, de nem ritka a főként nőket érintő combsérv, a köldöksérv és az egyéb hasfali sérvek megjelenése sem.
A sérv külső kiváltó okai közül a fokozott, hirtelen vagy nem megfelelő terhelés az, ami elsősorban meggyengíti a hasfalat. Ilyen esetben megnövekszik a hasűri nyomás, ami a hasfal gyenge pontjainak feszülve okozza a problémát: a férfiak esetében a lágyékcsatorna ez a pont, emiatt olyan gyakori a lágyéksérv. Nem kell egyébként feltétlenül nehezet emelnünk ahhoz, hogy sérvet kapjunk: asztmás, allergiás betegeknél is gyakran alakul ki a rendellenesség, mivel a folyamatos tüsszögés és köhögés is gyakran és hirtelen fokozza a nyomást a hasüregben. Emésztési problémák, székrekedés esetén hosszabb távon szintén számolni kell a sérv kockázatával.
Nem állítható fel szabályszerűség azt illetően, kinél mikor jön elő jellemzően a sérv. Ha gyengék, lazák a kötőszövetek, már egész fiatal korban jelentkezhetnek a gondok, értve ezalatt akár a kisgyerekkort is, de jellemzően inkább a korai középkori években, 35-40 éves korban jönnek elő az első problémák. Ekkor a szövetek már lazábbak, és jellemzően az életmód is megváltozik a fiatalkorihoz képest: kevesebbet sportolunk, az izmok tónusa nem olyan határozott, többet ülünk, pihenünk, és sokan túlsúllyal is küszködnek.
Sérv esetén gyakorlatilag bármilyen hasűri szerv kitüremkedhet, tehát a belek, a petefészek vagy a húgyhólyag egyaránt. Ez egyfelől rendkívül fájdalmas lehet, igazi veszélyről azonban akkor beszélhetünk, amennyiben a sérv kizáródik, és a kiboltosuló részek nem képesek visszahúzódni a hasüregbe, azokat már manuálisan sem lehet oda visszatolni. Mivel e szervek vérellátása ilyenkor megszűnhet, az adott szerv elhalhat, ami gyakran életveszélyes állapotot okoz, vérmérgezéshez vezethet, és amennyiben nem történik orvosi beavatkozás, a beteg halálával járhat. A lefolyás ilyenkor mindössze órákban mérhető. A modern műtéti technikáknak, a korszerű implantátumokkal megerősített hasfalnak köszönhetően a megoperált sérvek ma már jóval ritkábban újulnak ki, mint korábban.
Nem érdemes tehát megvárni, amíg elérjük azt az állapotot, hogy reális veszéllyé válik a sérv kizáródása: lehetőleg már korai szakaszban forduljunk sebészhez, és operáltassuk meg magunkat. A sérvkötők, különböző hasonló megoldások időlegesen enyhíthetik a kellemetlenségeket, ám nem árt tudni, hogy akár meg is nehezíthetik a későbbi műtétet, mert hegesedést okozhatnak az állandó nyomás révén. Vagyis ezek alkalmazása inkább akkor javasolt, ha az operáció – jellemzően valamilyen egyéb egészségügyi okból kifolyólag – nem időszerű.
