A csontok számos szerepet betöltenek a szervezetben: gondoskodik a struktúráról, védi a belső szerveket, rögzíti az izmokat és tárolja a kalciumot. Amíg fiatalkorban különösen fontos az, hogy lépéseket tegyünk az erős és egészséges csontok kialakulásáért, addig felnőttkorban a csontok egészségének megőrzéséért tehetünk lépéseket.
Miért fontos a csontok egészsége?
A csontjaink folyamatos változásban vannak – új csontok jönnek létre, a régiek pedig lebomlanak. Fiatalon a test gyorsabban építi fel az új csontokat, mint ahogy a régieket lebontja, és a csonttömeg is növekszik. A legtöbb ember a csonttömegének csúcsát valamikor 30 éves korában éri el. Ezután a csontok átalakulása folytatódik, viszont valamivel több csonttömeg vész el, mint amennyi termelődik. Hogy mennyire tud kifejlődni a csontritkulás (vagyis az az állapot, amikor a csontok meggyengülnek és törékennyé válnak), az attól függ, hogy milyen csonttömeget érünk el 30 éves korunkra, és hogy ezután milyen gyorsan veszítünk belőle. Minél magasabban van a csonttömeg csúcsa, annál több csont van „tartalékban”, és annál kevésbé valószínű, hogy csontritkulás fejlődjön ki az évek során.
Mi befolyásolja a csontok egészségét?
Számos tényező van, amelyik hatással lehet a csontok egészségére. Ilyen például:
- a kalcium mennyisége az étrendben. A kevés kalciumot tartalmazó étrend csökkentheti a csontsűrűséget, korai csontritkulást idézhet elő, és fokozza a csonttörések veszélyét.
- a fizikai aktivitás. A fizikailag inaktívabb embereknél nagyobb az esélye a csontritkulásnak, mint az aktívabb társaiknál.
- a dohányzás és alkoholfogyasztás. Kutatások szerint a dohányzás gyengíti a csontokat. Hasonlóképpen ha valaki rendszeresen napi két alkoholos italnál többet fogyaszt, az szintén növeli a csontritkulás kockázatát. Ez utóbbi valószínűleg azért van, mert az alkohol megzavarhatja a szervezet azon képességét, ami a kalcium elnyelését célozza.
- a nem, a testsúly és az életkor. Nőként nagyobb az esély a csontritkulás jelentkezésére, mivel a nőknek kevesebb a csontszövetük, mint a férfiaknak. Veszélyt jelent továbbá az extrém soványság (ahol a testtömeg-index 19 vagy annál kevesebb) és az alacsony testkörméret, mert így kevesebb lehet a csonttömeg, mint amennyi a kor szerint kellene, hogy legyen. Emellett a csontok vékonyabbá és gyengébbé válnak a kor előrehaladtával.
- a nemzetiség és családtörténet. A csontritkulás veszélyének nagyobb mértékben vannak kitéve a fehér és ázsiai származású emberek. Továbbá ha a szülőnek vagy a testvérnek csontritkulása van, szintén rizikófaktort jelent, különösen ha a családban korábban előfordultak csonttörések.
- a hormonszint. A túl sok pajzsmirigyhormon csontvesztést okozhat. Nőknél a menopauzával együtt járó ösztrogén-szint csökkenés drámai mértékben megnő. A menstruáció hosszú ideig tartó elmaradása (amenorrhea), mely a menopauza előtt lép fel, növeli a csontritkulás veszélyét. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint okozhat csonttömeg-visszaesést.
- a táplálkozási zavarok és egyéb állapotok. Az anorexiával vagy bulimiával küzdő emberek a csontveszteség veszélyével is szembe kell, hogy nézzenek. Ezen kívül egy gyomorműtét (például gastrectomia), a súlycsökkentő műtétek, illetve az olyan állapotok, mint például a Crohn-betegség, a lisztérzékenység és a Cushing-kór befolyásolhatják a szervezet azon képességét, hogy megfelelően elnyelje a kalciumot.
- bizonyos gyógyszerek. A kortikoszteroid gyógyszerek hosszú távú használata, mint például a prednizolon, kortizon, prednizolon és dexametazon ártanak a csontoknak. A csontritkulás kockázatát növelő egyéb gyógyszerek közé tartoznak a mellrák kezelésére alkalmazott aromatáz-gátlók, a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók, a metotrexát, néhány roham elleni pirula és a protonpumpa-gátlók.
Mit lehet tenni a csontok egészségének megőrzéséért?
Néhány egyszerű dolgot mi is tehetünk azért, hogy megakadályozzuk vagy lelassítsuk a csontvesztést:
- Legyen kalciumdús az étrend! A 19 és 50 éves kor közötti felnőttek, és az 51-70 éves kor közötti férfiak esetében az ajánlott napi bevitel (RDA) kalciumból 1000 milligramm. Az ajánlott mennyiség napi 1200 milligrammra emelkedik az 50 év feletti nők és a 70 éves kor fölötti férfiak körében. Jó kalciumforrások közé tartoznak a tejtermékek, a mandula, a brokkoli, a kelkáposzta, a konzervlazac, a szardínia, illetve a szójatermékek, mint mondjuk a tofu. Ha úgy találjuk, hogy az étrendünkből nehezen kap elég kalciumot a szervezetünk, kérjük ki az orvosunk véleményét a táplálék-kiegészítőkről.
- Ügyeljünk a D-vitaminra! A szervezetünknek szüksége van D-vitaminra, hogy a kalcium felszívódhasson. A D-vitamin napi ajánlott bevitele a 19-70 év közötti felnőtteknél 600 nemzetközi egység (IUs) naponta. 71 évnél idősebbeknél az ajánlás 800 egységre emelkedik. Jelentős D-vitaminforrásnak számítanak az olajos halak, mint a tonhal és a szardínia, valamint a tojássárgája és a dúsított tej. A napfény szintén hozzájárul a szervezet D-vitamin-termeléséhez. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kellő mennyiséget kap-e a testünk D-vitaminból, kérdezzük meg kezelőorvosunkat, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a táplálék-kiegészítők terén.
- Legyen a fizikai aktivitás a napi rutin része! A súlycsökkentő gyakorlatok, mint például a gyaloglás, kocogás, tenisz és a lépcsőzés segíti a csontok erősödését, és lassítja a csontveszteséget.
- Kerüljük a káros szenvedélyeket! Hagyjuk abba a dohányzást, és ne igyunk többet két alkoholtartalmú italnál többet egy nap.
Igényeljünk orvosi segítséget!
Ha aggódunk a csontjaink egészségéért, illetve a csontritkulás kialakulása miatt, konzultáljunk az orvosunkkal. Ő ajánlhat csontsűrűség-vizsgálatot, melynek eredményei segítenek az orvosnak felmérni a csontok sűrűségét, valamint meghatározni a csontvesztés mértékét. A kapott információk és rizikófaktorok kiértékelésével az orvos meg tudja állapítani, milyen gyógymód volna a legalkalmasabb a számunkra a csontvesztés lelassítása érdekében.