Influenzaszezon – kérdőjelekkel

- Írta: Fehér Márta

Influenzaszezon – kérdőjelekkel

Hamarosan itt az újabb influenzaszezon, tényleg hasznos a védőoltás vagy nem? Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége még mindig nem veszi komolyan ezt a betegséget, és védőoltás helyett inkább a szokásos vitamin-tea-lázcsillapító kombinációval védekezik.
 

Önök is azt tapasztalják, hogy az emberek inkább a természetes gyógymódokhoz folyamodnak influenza esetén?

Nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek leginkább saját háziorvosuk tanácsában bíznak, ami nagy felelősséget ró a kollegákra. Többen kétségbe vonják az influenza vakcinák hatásosságát, és ezekről számos tévhit kering, még szakmai körökben is.
Az Országos Epidemiológiai Központ az elmúlt két évben a hazai lakosság körében - európai uniós multicentrikus vizsgálat keretében - nemzetközi protokoll alapján epidemiológiai vizsgálatot végzett a szezonban használatos vakcinák hatásosságának mérésére. E vizsgálat eredménye alapján mondhatom, hogy az elmúlt influenzaszezonban alkalmazott vakcina igen hatásos volt a laboratóriumi vizsgálattal megerősített A(H1N1)v fertőzések megelőzésében. Számokkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a vakcina az oltottak körében 80%-kal csökkentette a megbetegedés előfordulását. Hozzá kell tennem, hogy a hatásosság azért nem magasabb, mert számos egyéni tényező is befolyásolja, pl. az oltott személy kora, immunállapota, stb.

Számítanunk kell-e az újtípusú influenza felbukkanására?

Az újtipusú influenza, azaz a 2009-es pandémiás influenzavírus már nem „új”, azonban számítani lehet arra, hogy október és március között az influenzás megbetegedések jelentős hányadáért lesz még mindig felelős, hiszen a hazai lakosság körében még mindig kb. 60%-os a fogékonyság. Viszont jelen lesznek más influenzavírusok is. A legfrissebb európai influenza figyelőszolgálati jelentés szerint Európában a 40-42. hét között 45 influenzavírust azonosítottak, ezek kb. fele (20) influenza B, másik fele influenza A vírus volt, melyek között egyenlő számban találtak pandémiás A/H1N1 vírust illetve A/ H3N2 altípusú influenza A vírust.
Mindez azt mutatja, hogy az influenzavírusok terjedése szinte megjósolhatatlan, az epidemiológusok legfeljebb a legvalószínűbb forgatókönyvre készíthetik fel a szakmát és a lakosságot.

Mi tanácsol a betegeknek?

Az influenza szövődményei súlyosak lehetnek. Az elmúlt évben az ismert halálozások többségéért (43%) primer vírusos tüdőgyulladás volt a felelős, a meghaltak 30%-ánál bakteriális vagy egyéb szövődményt diagnosztizáltak. A krónikus alapbetegségben szenvedőknek mindenképpen ajánlott a védőoltás. Influenzajárvány idején azonban – ha heveny légúti betegség, láz észlelhető – feltétlenül forduljanak orvoshoz.

Az ÁNTSZ „szokásos” influenza szezonra számít az idén.

(Hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek a járványok, és 8-10 hétig tartanak.) Itthon novembertől kapható az ún. három komponensű oltóanyag. Ebből várhatóan 1,3 millió adag áll majd térítésmentesen rendelkezésre azok számára, akik a veszélyeztetett csoportokhoz tartoznak. Az egy komponensű oltóanyagból (csak a H1N1 vírus ellen véd) 1,2 millió adag készül.
Újdonság, hogy az idén országos influenzafigyelő szolgálat ellenőrzi majd a járvány terjedését, és hetenként összegzi az adatokat.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ajánlása szerinti kockázati csoportok:

  • I/1. Életkoruktól függetlenül (de 3 évesnél idősebb) idült szív-, keringési-, légzőszervi-, vese-, illetve anyagcsere betegségben szenvedő (beleértve a diabetest is), továbbá rosszindulatú daganat, vagy orvosi kezelés miatt csökkent immunitással rendelkező bármely életkorú személyek;
  • I/2. Szociális otthonokban, öregek otthonában, egészségügyi intézményekben huzamos ideig ápolt, bármely életkorú személyek;
  • I/3. 60 évesnél idősebb személyek – egészségi állapotuktól függetlenül;
  • I/4. Tartós szalicilát kezelésben részesülő gyermekek és serdülők 18 éves korig,
    az influenzafertőzés következtében kialakuló idegrendszeri elváltozások – Reye szindróma – megelőzése érdekében;
  • II/1. Kórházakban és alapellátásban dolgozó egészségügyi személyzet;
  • II/2. Szociális intézményben azok a dolgozók, akik az ápoltakkal kapcsolatba kerülnek;
  • II/3. Az I/1 és I/4 kategóriába tartozók otthoni ellátását biztosító személyek;
  • III/1. Diákotthonok, kollégiumok és más közösségek lakói;
  • III/2. Rendészeti, közlekedési, közellátási, oktatási feladatot ellátó személyek.

(Térítésmentes védőoltásra az I/1-4. és a II/1-2. csoportba tartozók jogosultak, az oltóanyag elosztásáról az Országos Epidemiológiai Központ irányítása mellett az ÁNTSZ megyei és városi intézményei gondoskodnak, beadásukat a háziorvosok végzik.)