Kicsi szívem, nagy a szám

2011.07.26.

Kicsi szívem, nagy a szám

Kellemes nyáreste van. Éppen egy étteremben böngésszük az étlapot egy kellemesnek ígérkező családi összejövetel kezdetén. A mindeddig békésnek, sőt együttműködönek mutatkozó tipegő egy szempillantás alatt teljesen kifordul önmagából. Nem hajlandó visszaülni a székére, ellenben élvezettel rugdalja az asztalt, és teli torokból visít. A helyzet reménytelennek tűnik. Bármit is mondanánk, vagy tennénk, csak rontana a jelenlegi állapoton.

Gyermeke első hisztije valóságos sokk a szülő számára, még akkor is, ha volt már fül-, vagy szemtanúja más gyermekek hasonló jeleneteinek. A hisztik általában 18 hónapos kor körül kezdődnek, és eltarthatnak egészen 5 éves korig, sőt még tovább is.
A hiszti a gyermek válasza a frusztrációra. Kicsi szívével, lelkével többet, mást szeretne tenni, mint amire jelen állapotában képes, vagy mint ami pillanatnyilag engedélyezett a számára. Még nem képes szavakba önteni elkeseredettségét. A gyermek heves kitörése a szülőt felbosszantja, elkeseríti, kimeríti, holott csak azt kellene újra és újra emlékezetébe idéznie, hogy a hiszti a fejlődés természetes része.

„A gyermekem utálja a reggeli öltözködési ceremóniát. Mit tehetnék, hogy leszoktassam a hisztiről?”

Sok oka lehet a reggeli jeleneteknek. Lehet, hogy a gyerek még álmos, fáradt, nem pihente ki magát, éhes, még az éjszakai rossz álom hatása tartja fogva.
Egy békében, együtt elköltött reggeli sokat segíthet. Adja meg mindennek a maga módját, és szánjon a reggeli készülődésre elegendő időt. A kicsik elszántan törekszenek arra, hogy mindent egyedül csináljanak.
Ne segíts! Ugye ismerős? A siettetés, sürgetés csak konfliktusokhoz vezet. A kislányok (néha a fiúk is) szeretnek beleszólni abba, hogy aznap mit viseljenek. Biztosítson számára választási lehetőséget, kínáljon fel két-három ruhát. Nehezebb visszautasítani azt, amit ő választott.
 

„Hogyan bánjak a kisfiammal, aki minden alkalommal hisztit csap, ha vásárolni kell mennünk?”

Vonja be a vásárlásba. Döntsenek arról, mit vegyenek ebédre és uzsonnára. Akkor induljanak a nagy kalandra, ha a kicsi nem éhes vagy fáradt, különben elkerülhetetlen a végzet. Ültesse be a bevásárló kocsiba, beszélgessen vele, szórakoztassa. Ha mégis megtörténik a baj, vigye félreeső, csendes helyre, adjon neki időt arra, hogy megnyugodjon, távol a kíváncsi szemektől. Ön is maradjon nyugodt, s csak akkor folytassák a vásárlást, ha a vihar elvonult.

 

Minden erőmet össze kell szednem, hogy nyugodt maradjak akkor, amikor gyermekem hisztizik. Attól félek, egyszer elvesztem az önuralmam, s elcsattan egy pofon...„

A legtöbb szülő így érez. Mérges, vagy legalábbis bosszús gyermeke teljességgel érthetetlen viselkedése miatt. De vésse emlékezetébe: a hisztit legjobban úgy tudja kezelni, ha megőrzi lélekjelenlétét, nyugodt marad. A hiszti normális jelenség, és nem a rossz nevelés következménye. A gyermeke most nem bosszantani akarja magát, érzelmei túláradnak, s ezeket más módon nem tudja kifejezni. Gyakran a gyermek maga is megretten saját érzéseitől, amelyek elhatalmasodnak felette. Teljesen haszontalan észérveket keresni, maradjon mellette, próbálja a gyerek érzéseit szavakba önteni, majd biztosítsa őt szeretetéről úgy, hogy magához öleli.

 

„Az első gyermekem sosem hisztizett, de a második teljesen különböző. Miért?”

A gyerekek is különböző vérmérsékletűek, de az is igaz, hogy gyakran a második gyereknek kell a családban több frusztrációval szembenéznie. Meg kell harcolnia a szülők idejéért és figyelméért, fel kell dolgoznia azt a helyzetet, hogy a legkisebb a családban. Vonzó, de tiltott dolgok veszik körül, mint a nagyobb testvér játékai, iskolai könyvei. Az alaphelyzetéből fakadóan több türelmet igényel.

 

„Tehet-e a szülő valamit, hogy megelőzze a hisztit?”

A legtöbb hiszti végzetszerű. El kell fogadni, nincs mit tenni ellene. De sokat segíthetünk a következő ötletekkel.

  • Gondoskodjon arról, hogy gyermeke eleget aludjon, rendszeresen és változatosan táplálkozzon!
  • Ne szervezzen programokat alvás-és evésidő környékére, vagy ha a kicsi bal lábbal kelt fel!
  • A jó viselkedést fogadja lelkendezve, míg a hisztit próbálja meg figyelmen kívül hagyni!
  • Világos szabályokat állítson fel (minél kevesebbet!), és következetesen ragaszkodjon ezekhez!
  • A tiltást csökkentse a minimumra, a gyerek környezetéből távolítsa el a veszélyes tárgyakat!
  • Gondosan mérlegelje a gyerek kéréseit. Csatába csak igazán fontos ügyekben szálljon!
  • Gondolkozzon előre. Várható, hogy egy esős délután, amikor a gyerek beszorul a szobába, rosszak a kilátások. Hogy kieressze a fáradt gőzt, gondoskodjon fizikai aktivitásról!
  • Kínáljon fel választási lehetőségeket, például: a mese előtt, vagy utána mosol fogat? Inkább, mint hogy: Indulj fogat mosni!
  • Mindig idejében készítse fel a gyereket arra, mi fog következni. Lassan indulnunk kell. Nemsokára itt a vacsora, és így tovább.
  • Fogalmazza meg a gyerek érzéseit, ha az hisztizik: Te most azért vagy mérges, mert...
  • Végül: soha ne essen abba a csapdába, hogy megadja azt, amit a hisztivel ki akart harcolni. Helyette ölelje magához, szeretettel és csendes szóval nyugtatgassa!