Téli gyerekbetegségek - Nátha, légúti betegségek

- Írta: dr. Kővári Zita, házi gyermekorvos

Címkék: megfázás
Téli gyerekbetegségek - Nátha, légúti betegségek

„Az évek gyorsan múlnak, csak a napok hosszúak” – tartja egy régi mondás. Hát, ami ezt illeti: mostani rohanó életvitelünk mellett már a napok is gyorsan telnek. Elmúltak a langyos-szép őszi napok is, itt kopogtat a tél ablakainkon. Szerencsére tele örömöt adó szép ünneppel, amire hetekig lehet készülődni. A hideg napoknak, és főként a hónak gyermekeink örülnek leg¬jobban. Lehet nagyokat szánkózni, csúsz¬kálni, korizni, hógolyózni. A szünidőre sok művelődési ház, vagy egyéb közösségi hely, civil szerveződés számos érdekes, tartalmas programot kínál.

Az együttjátszás öröme

A gyermeknek a játék a lételeme, szükséglete: ebbeli igényét vegyük komolyan, és törekedjünk arra, hogy ezt a szünidőben is biztosítsuk számára. A felnőttnek sokszor fárasztó, vagy fárasztónak tűnik az, hogy együtt játsszon a gyermekkel, részt vegyen a gyermeket érdeklő programokban. Számtalanszor megesett már velem is: a kezdetben nyűgnek tűnő „együttjátszás” („merthogy ez, meg az a munka is rám vár”) egy idő után boldog önfeledtségbe ment át, együtt nevettünk, együtt voltunk boldogok, és visszatekintve már nem is volt olyan „kidobott idő” az a egy-másfél óra!
Megszívlelendőnek tartom, ha csak nincs kifejezetten viharos, vagy ködös időjárás, minden nap a szabad levegőn is mozogjanak gyermekek, felnőttek egyaránt! A mai időkben az „autós családok” tagjai szinte perceket sem tartózkodnak a szabadban. Pedig ellenállóképességünk fenntartásához nagyban hozzájárulhat a rendszeres levegőzés, a szabadban végzett sport, játék.

Hosszú szobafogság?

A téli időszakban gyakoribbak a meghűléses betegségek, nátha, torokgyulladás, riasztó köhögéssel járó gége-, és hörghurutok. Ezt sok szülő gyermeke állandó szobában tartásával, a kintlétek alatt pedig aggasztó túlöltöztetésével próbálja megelőzni. A dolog pedig ellenkezőleg sül el. A hideg levegőn végzett testmozgás „edző” hatása nem tud érvényesülni, a szervezet hőszabályozása felborul, a rengeteg ruha részint akadályozza a mozgást, részint megizzaszt, amit tényleg megfázás követhet. Akkor aztán jön a „Na ugye, megmondtam! Egyszer engedtem ki, akkor is beteg lett!” – jól ismert megállapítás, ami után újra hosszú szobafogság várható, a magyar gyakorlat szerint 24-26 fokos, száraz levegőjű lakásban.
Javaslom, hogy a gyermek számára (is) kényelmes, réteges, a mozgást nem akadályozó, kellemesen meleg öltözetet biztosítsunk. Kulcsszerep jut a jó, vízhatlan lábbelinek! A szabadban töltött időt fokozatosan növeljük, és tegyük rendszeressé. Ha a szabadból visszatérünk a lakásba, ellenőrizzük nem vizes-e a ruha, a zokni, ha kell, rögtön cseréljük szárazra. Adjunk a gyereknek egy kellemesen meleg italt. A lakást ne fűtsük túl: nappalra 20-22 fok, éjszakára 18-20 fok elegendő, a bátrabbak, a skandinávokhoz hasonlóan ennél még hűvösebbre esküsznek.

Vírusfertőzések

Az akut felső légúti betegségeknek majd 80-90%-a kezdetben vírusos eredetű, később csatlakozhatnak hozzá baktérium fertőzés okozta szövődmények. A víztiszta orrfolyás, a kaparó száraz köhögés, az érdes torok, a sok esetben hirtelen igen magasra szökő láz (39-40C°) vírusfertőzést valószínűsít. Ez az állapot nem enyhül, és nem rövidül meg ha azonnal valami antibiotikumot veszünk be, ami – nagyon helytelen – magyar gyakorlat. Ilyenkor a tünetek szerinti kezelés a helyes: erélyes lázcsillapítás (amelynek a gyermek életkorához, testsúlyához, veleszületett hajlamához kell igazodnia), orrcsepp, köptetők, vaporos légúttisztítók használata, pihenés, bő folyadék-, és vitamin bevitel. Ha a magas láz több napos, az orrváladék genynyes, erős fülfájdalom, fülfolyás, vagy nehézlégzéses panasz jelentkezik: ez szövődményre utal. Ekkor már elengedhetetlen az orvosi kezelés.