Számos tanulmány született az elmúlt évtizedekben a témával kapcsolatban, de ezidáig sem sikerült biztosan megállapítani, konkrétan mi is okokozza a kórt.
Egyes kutatók szkeptikusak a British Medical Journal-ban publikált új elmélet használhatóságát illetően: ők úgy érvelnek, hogy az enterovírusok csoportjába rengeteg vírus tartozik, és pontosítás nélkül a kutatók megállapításai mit sem érnek a gyakorlatban. Konkrét eredményekre lenne szükség, amelyek alapján kifejleszthető lenne egy, a megelőzést szolgáló vakcina – mondják. Az ausztrál tudósok azonban reménykednek, hogy további kutatásaik közelebb vihetik őket a megoldáshoz.
A betegség kialakulásában szerepet játszó tényezőkről a tudomány mai állása szerint keveset tudunk. A genetikai hajlamon túl bizonyos környezeti hatások szerepét sem vetik el a szakemberek: úgy hiszik, vírusfertőzések, korai tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok is szerepet játszhatnak az 1-es típusú diabétesz kifejlődésében, melyek hatására a szervezet önönön inzulintermelő béta sejtjeit pusztítja el.
Az egyes típusú diabétesz jellemzően gyermekkorban kezdődik. Hatására a hasnyálmirigy beszünteti az inzulhormon termelését, ezáltal a test nem tudja kontrollálni a vércukorszintet: az kritikus mértékben megemelkedik. A betegségre a jelentős mennyiségű vizelet ürítése és az állandósuló szomjúságérzet hívhatja fel a szülő figyelmét. Inzulinterápia és diéta képezi alapját az életmódváltoztatásnak, mellyel azonban a betegség jól kordában tartható.