A valóságban a tartós nátha hátterében soha sem sima „megfázás”, hanem mindig valami egyéb, komolyabb probléma áll. Lehet olyan ok, ami orrtükörrel jól látható (ezeket közös néven anatómiai oknak nevezik). Ilyen például gyermekkorban a nagy orrmandula, vagy az orrba dugott idegentest, bármely életkorban az orrpolip, vagy az orrsövény ferdülés, és főleg felnőtt korban az orrüreg jó-, és rosszindulatú daganatai. Természetesen a különböző orrmelléküreg gyulladások is tartós orrváladékozást, orrdugulást tartanak fenn.
Van azonban a hosszú ideig (esetleg folyamatosan) tartó náthának egy speciális formája is, amit az őseink szénanáthának neveztek el. Ez allergiás megbetegedés.
Milyen gyakori az allergia? A világ különböző részein különböző, de nagy átlagban minden harmadik embert érint. Ebbe természetesen nem csak a szénanátha tartozik bele, hanem az allergia minden egyéb formája is. A világ több régiójában végzett vizsgálat szerint az utolsó húsz évben a szénanáthás emberek aránya megduplázódott. A hazai adatok is ezt mutatják: ma a magyar lakosság 10-15%-a szénanáthás, ami egy-másfél millió embert jelent.
Mi lehet az oka? Főként az iparilag fejlett országokban fogékonyabb a lakosság az allergiára, mint régen. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a javuló életkörülmények miatt csökkent a csecsemőkori fertőzések száma, elmaradt az immunrendszer „normál irányba” történő beindítása, ezért az az allergia irányába tolódott el. A légszennyező anyagok hatására a légúti nyálkahártya védő funkciója károsodik, és így áteresztővé válik az allergének számára. A cigaretta füst szerepét külön ki kell emelni. Nem csupán rákra, szívinfarktusra, érszűkületre, idült hörghurutra, de légúti allergiára is hajlamosít. Néhány kísérletes adat arra utal, hogy a „lelkünket” érő súlyos stresszhelyzetek is gyengíthetik az immunitást.
Másrészt az utóbbi négy évtizedben nőtt az allergének mennyisége is. Klasszikus példának a parlagfüvet szokták megemlíteni. Ez a növény 70 évvel ezelőtt Magyarországon még teljesen ismeretlen volt, de még 30 éve is csak elvétve volt megtalálható. Szaporodásának nagyon kedveztek a nagy építkezések körüli rendezetlen terepek és különösen a téeszcsék megszűnése után parlagon maradt óriási mezőgazdasági területek. A szőnyegpadlók divatba jöttével elszaporodtak a házipor-atkák, a papírtapéták megjelenése pedig a lakáson belüli penészgombáknak kedvezett.
Harmadrészt a környezetszennyezés hatására megváltozott az allergének szerkezete, erőssége is. Erre legjobb példa a virágpor. Minden pollen a rajta lévő kis lyukakon (pórusokon) keresztül különböző fehérje molekulákat „izzad” ki a felszínére, amelyek aztán az arra hajlamos egyéneken allergiás reakciót okozhatnak. Ha a pollent dízel járműből származó kipufogó gázzal keverték össze, akkor egyrészt sokkal több fehérjét választott ki, másrészt főleg olyan fehérjéket, amelyek a nyálkahártyával találkozva azt károsítják, és az allergének számára átjárhatóvá teszik. Arra, hogy a légszennyezés nem csak kísérletes körülmények között segíti elő az allergiát, sok statisztikai adat is utal. Nagyvárosokban több az allergiás (főként az asztmás), mint falun, pedig falun jóval több a pollen. Nagyforgalmú utak mellett sokkal több a pollen allergiás, mint az ugyanazon a területen, de az úttól távol élők között.
Mindenképpen érdemes a szénanáthával szakorvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel panaszmentesek lehetünk.
Az egész országban irtsuk ki a gyomnövényeket. Nehezen érthető, hogy a parlagfüvet tövestől kihúzzák (többnyire az iskolás gyermekek), de a vele egyszerre virágzó, hasonlóan erős allergén pollent termelő, és többnyire közvetlenül mellette növő fekete ürömöt otthagyják. Arról ugyanis nem tudják hogy káros. Csökkenteni kellene a gépjármú forgalomból (főleg a dízel motorokból) származó légszennyezettséget. Sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a lakosság felvilágosítására, főleg a gyermekek ilyen irányú oktatására.