Néha jobb munkanélkülinek lenni

2011.05.01. - Írta: DÁ

Néha jobb munkanélkülinek lenni

Ugyan a világgazdaság lassan kilábalni látszik a válságból, a munkanélküliségi ráta napjainkban az egész fejlett világban magas. Az állásukat elvesztők lázasan keresik az új lehetőségeket, és hajlamosak elvállalni az első adódó lehetőséget – nem biztos, hogy helyesen. Aki kenyérgondokkal küzd, annak persze nehéz elmagyarázni, hogy egyes állások károsabbak lelki egészségünkre, mint a munkanélküliség idegőrlő bizonytalansága, pedig ez az igazság.

 

A témába vágó legfrissebb kutatás Ausztráliából származik, és igazán nem lehet azt mondani, hogy elvégzői nem voltak alaposak: hét éven keresztül követték mintegy hétezer ember életpályáját. Az eredmények szerint a munkájukat elvesztők mind nyugodtabbnak, boldogabbnak, kevésbé depressziósnak érezték magukat, miután új állást kaptak, ami nem is meglepő. Az azonban már inkább, hogy mindez csak a számukra kielégítő, kezelhető munkák esetében volt így. A kutatást felügyelő canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem szakemberei szerint csupán csekély lelki előrelépést jelent, ha a munkanélküliségből egy rossz állásba menekülünk, sőt, sok szempontból károsabb lehet, mintha inkább kivárunk és tovább keresgélünk.

A vizsgálatban részt vevő férfiak és nők rendszeresen alapos kérdőíveket töltöttek ki arról, hogy érzik magukat a világban az adott pillanatban, mennyire elégedettek a munkahelyi körülményeikkel, munkafeltételeikkel, vagy éppen milyen nehezen viselik az állás elveszítése utáni otthonülést. A kutatók alapvetően az elvállalt munkák négy alaptulajdonságát járták körbe, olyan faktorokat, amelyek igen szoros összefüggésben állnak a lelki és mentális egészséggel. Azt vizsgálták, mennyire összetett és megerőltető, illetve biztonságos az adott hivatás, továbbá elemezték a munkavállalók számára biztosított önállóságot és természetesen a munkáért járó ellenszolgáltatásokat is.

Azok a volt munkanélküliek, akik a fenti szempontok szerint magasra értékelték új állásukat, természetesen sokkal elégedettebbek voltak, mint előtte. Az állástalanság helyett bizonytalan, túlterhelt, alulfizetett, rosszul megszervezett munkákat elvállalók esetében azonban további romlást érzékeltek a kutatók: még jobban elhatalmasodott rajtuk a depresszió, és állandóan aggodalmaskodtak. A felmérések tanúsága szerint náluk még azok is jobban érezték magukat a bőrükben, akik nem találtak új megélhetést. Mindez éles ellentétben áll a közvélekedéssel, ami szerint mindegy, mit dolgozunk, az csakis jobb lehet annál, mintha jövedelem és kilátások nélkül ücsörgünk otthon, és naphosszat az álláshirdetéseket bújjuk. Emellett az adott munkakörnyezet mindig nagyobb hatást gyakorol mentális egészségünkre, mint maga a tevékenység jellege – hívják fel a figyelmet a kutatók. Ebből a szempontból a vezetők szerepe különösen fontos, hiszen egy rossz főnök akárki mindennapjait meg tudja keseríteni. A vizsgálat szerint a munkahelyi stressz elsősorban tőlük eredeztethető.

Az ausztrál kutatók mindehhez hozzáteszik: napjainkban már egyre kevésbé elképzelhető, hogy a munkavállalók fizikai veszélyben legyenek munkavégzés közben. Az ezt rögzítő előírások mellett azonban a döntéshozóknak a jövőben arra is fókuszálniuk kellene, hogy pozitívabb pszichoszociális környezetet biztosítsanak az emberek számára a munkahelyeken.