Dr. I-Min Lee, a Brigham and Women’s Hospital epidemiológusa, a Harvard Medical School orvostudományi professzora és a fizikai aktivitás kutatója. Ő és kollégái meg akarták vizsgálni a 10.000 lépés alapját és annak érvényességét. A legújabb tanulmányuk a halálozással kapcsolatos két kérdésre válaszol: Napi hány lépésre van szükség a halálozási arány csökkentésére? A lépések intenzitása befolyásolhatja-e a halálozást, hogyha az emberek ugyanannyi lépést tesznek meg naponta?
Honnan származik a 10.000 lépés naponta kifejezés?
Dr. Lee felfedezte, hogy a szám eredete egészen 1965-ig nyúlik vissza, amikor egy japán cég elkészített egy Manpo-kei nevű készüléket, aminek nyers fordítása "10.000-es lépésszámláló". Viszont ez az elnevezés még csak „marketingeszköz” volt. Ez a fogalom azóta nagyon beleépült az egészségtudatosságunkba, ezért Dr. Lee meg akarta tudni, valóban van-e valamilyen tudományos alapja.
Korábban már tanulmányozta az idősebb hölgyek fizikai aktivitásának és egészségének kapcsolatát, tehát állítása szerint érdemes volt ugyanennél a célcsoportnál maradnia. Ez a csoport általában kevésbé aktív, ám a problémák egyre inkább felmerülnek, amikor az ember életkora még fontosabbá válik. A kutatás 16.741 62 és 101 év közötti nőt vizsgált – az átlagéletkor 72 év volt. 2011 és 2015 között az összes résztvevő egy „nyomkövető” szerkezetet viselt. A központi kérdés: a több lépés csökkenti-e a halálozás kockázatát?
Mi lett a kutatás eredménye?
A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
- Ülőmunkát végző nők átlagosan napi 2700 lépést tettek meg.
- Azoknak a nőknek 41%-kal csökkent a halálozása, akik átlagosan napi 4400 lépés tettek meg.
- Halandósági ráták fokozatosan javultak, ahogy 7500 lépésre emelték a számot.
- Körülbelül kilenccel kevesebb haláleset volt a legaktívabb csoportban, mint a legkevésbé aktívban.
Tehát hogyha a halandóság félelemre ad okot Önnek, akkor a tanulmány bizonyítja, hogy napi 7500 lépésnél már élvezheti az előnyöket. Ez így is 25%-kal kevesebb lépést jelent, mint az eredeti 10.000 lépés.
Mik a vizsgálat határai?
Dr. Lee megjegyzi, hogy ezt a tanulmányt csak két tényező vizsgálatára tervezték.
Az egyik a halandóság, tehát nem az életminőséggel, a kognitív funkciókkal vagy a fizikai feltételekkel kapcsolatos dolgok. Ez a tanulmány nem mondja meg, hány lépést kell tennünk az életminőség maximalizálása vagy a kognitív hanyatlás vagy a fizikai betegségek megelőzése érdekében.
A második kérdés, amelyet Dr. Lee próbált megválaszolni az, hogy fontos-e az ember által megtett lépések intenzitása. Nem az! Hiszen minden lépés számít.
Mi a nagyobb kép?
Sajnos ennek a tanulmánynak a hatóköre elég szűk, Dr. Lee mégis nagyobb következtetéseket próbál levonni belőle.
A testgyakorlási javaslatokat gyakran időben márik: heti 150 perces mérsékelt testmozgás elvégzését javasolják. Azonban azoknak az embereknek, akik nem aktívak, nehézségekbe ütközik, hogy pontosan tudják, mennyi ideig mozogjanak. A lépések számlálásával számszerűsített gyakorlatok jobban elvégezhetők és kevésbé érzi majd magát túlterheltnek.
Hogyha ülő munkát végez, akkor adjon hozzá további 2000 lépést, hogy átlagosan legalább a 4400 lépést elérje. 2000 lépés körülbelül másfél kilométernek felel meg, ráadásul ezeket a távokat és lépéseket nem szükséges egyszerre, egy huzamban megtenni. Valamint tovább segíthet a célszámok elérésében, hogyha egyre több helyre próbál gyalog eljutni.
Mindenki számára próbálunk tanácsokat adni, leginkább azoknak, akik „extra lépéseket” keresnek.
- A lift helyett válassza a lépcsőt.
- Parkoljon le az első üres helyre és ne keresse a bejárathoz legközelebb eső szabad helyet.
- Szálljon le a buszról egy megállóval korábban, mint a rendeltetési hely.
Külön-külön kevésnek tűnhet, de ezek az apró dolgok együttesen már többet érnek. Egyáltalán ne ijedjen meg és ne rémissze meg a 10.000-es szám!
Forrás: www.health.harvard.edu