A stressz fizikai tünetei

2012.10.26. - Írta: DÁ

A stressz fizikai tünetei

Manapság már közhelyszámba megy, hogy a stressznek komoly testi tünetei is lehetnek. Összeállításunkban ezek közül vesszük számba a leggyakoribbakat – egytől egyig olyan általános jeleket, amiket a legtöbben talán nem is kapcsolnának a mindennapi idegfeszültséghez és nyomáshoz. Vagyis ha az alábbiak valamelyikétől szenvedünk, és közben nem vagyunk betegek, érdemes elgondolkodni, nem tesszük-e ki magunkat túl sok feszültségnek a hétköznapokban.

 

Hányás

A szervezet vízháztartása gyakran jelzi, hogy stressz-szintünk túllépte azt a bizonyos mértéket. Az állandó feszültség és aggodalmaskodás rendszeres hányáshoz vezethet, amely akár ciklikus is lehet: bizonyos betegek minden nap nagyjából azonos időpontokban küzdenek a kellemetlen rohamokkal. Ha hasonló problémáink vannak, pihenjünk és gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról, a hányás ugyanis kiszárítja a szervezetet.

Hajhullás

Számos okból hullhat a hajunk, ezek között egyaránt találunk genetikai tényezőket és orvosi problémákat. A stressz is egy ezek közül, a hozzá kapcsolódó egyik gyakori állapot neve pedig alopecia areata, amelynek következtében az immunrendszer a hajhagymák ellen fordul. Az úgynevezett krónikus telogén effluvium még szélsőségesebb, emiatt ugyanis akár a haj 70 százaléka is kihullhat viszonylag rövid idő alatt. A veszteség nem feltétlenül a stresszt kiváltó esemény – például egy családtag halála – után következik be, akár hónapokkal később is jelentkezhet. Jó hír azonban, hogy hajunk utána általában magától kinő újra.

Orrvérzés

Tanulmányok és kísérletek sora igazolta, hogy a lelkileg megterhelő események sokaknál orrvérzést váltanak ki, ami a megemelkedett vérnyomással áll összefüggésben. Ha ránk is jellemző ez, igyunk hibiszkuszteát, ami jótékony hatást gyakorol a vérnyomásra.

Emlékezet-kihagyások

Ha azt vesszük észre, hogy nem vagyunk képesek pontosan visszaidézni egy megterhelő találkozás, főnöki dörgedelem, netán feszültséggel teli tárgyalás részleteit, ne lepődjünk meg, ez is a stressz velejárója lehet. Kutatások szerint ilyenkor a stresszhormon, a kortizol megnövekedett szintje következtében összeszűkül agyunk tanulásért és rövid távú emlékezésért felelős része, a hippokampusz. Amennyiben nehezen idézzük fel magunkban a hasonló alkalmak történéseit, jegyzeteljünk.

Legyengült immunrendszer

A stressz talán leginkább észrevehető folyománya. Az állandó lelki megterhelés beindítja a szervezetben a katekoleminok termelését: utóbbiak olyan hormonok, amik segítenek szabályozni az immunrendszer működését, ha azonban hosszabb ideig tevékenykednek, mint az szükséges lenne, hatékonyságuk csökken. Emellett a stressz miatt összeszűkül a csecsemőmirigy is, amely a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek érésének legfőbb helye az emberi szervezetben. Mindez károsítja a telomereket, amelyek elősegítik utóbbiak reprodukálását.

Állandó izzadás

Ha idegeskedünk, jobban izzadunk, ez mindenkire igaz. Vannak azonban olyanok, akikről az átlagosnál sokkal intenzívebben szakad a víz, ha valamilyen problémájuk támadt. Amennyiben úgy látjuk, izzadásunk túllépi az egészséges határokat – vagyis úgynevezett hiperhidrózistól szenvedünk –, forduljunk orvoshoz, de a jóga és a meditáció is hatásos ellenszernek bizonyulhat. Kutatások igazolják, hogy a szóban forgó „stresszes izzadás” a környezetünkben tartózkodók felé is olyan jeleket sugároz, amelyek őket is hajlamosabbá teszik a stresszre.