A gyermek szabadságon

2011.08.02. - Írta: dr. Szé­kely Ju­dit, gyer­mekpszi­chi­á­ter

A gyermek szabadságon

Mint minden, várhatóan kellemes dologra, a nyárra is szívesen tervezünk előre. Arra vágyunk, hogy a pihenés napjai kellemesen teljenek. A gyerekes családoknál a legfontosabb szempont a program összeállításánál, hogy mindenki jól érezze magát. A szülők, gyermekeik ismeretében akaratlanul is bekalkulálják a programba a kicsik vágyait, ugyanakkor az is segítséget jelenthet, ha ismerik a gyerekek az adott életkornak megfelelő személyiség fejlődési jellemzőit.

A legkisebbek

A csecsemők nagyon kevés tapasztalattal bírnak még a világról, ezért biztonságérzetük, jó közérzetük alapja a dolgok állandósága. Akkor nyugodtak, ha minden úgy zajlik, ahogy megszokták. Csak fokozatosan lehet változást vinni az életükbe, ha nem akarjuk kizökkenteni őket nyugalmukból. A nyaralás pedig hirtelen rengeteg újdonságot jelent, ezért az egy évesnél fiatalabb babákat lehetőleg ne vigyük több napra idegen helyre.
A fokozatos szoktatás a kisded korban is minden gyermeknél más ütemet jelent. Jól eligazítja a szülőket ebben, ha megfigyelik, gyermekük hogyan reagál az „új”-ra. Azokat a gyerekeket, akik szívesen, érdeklődéssel fogadják az új ízeket, az új helyeken való sétálást, hamarabb vihetjük nyaralni is. Azokat, akik gyanakodva szemlélik a változásokat, hosszabb időre van szükségük ezek elfogadásához, csak óvatosan és később mozdítsuk ki hosszabb időre otthonról. Különösen fontos, hogy az idegen helyen is legyenek náluk otthonról hozott tárgyak, és lehetőleg ne változtassuk meg az étkezés, fürdés, fekvés időpontjait sem. Ne feledjük, a felnőttek számára abszolút pozitív változások (tenger, kényelmes szállás, új ételek) a kisgyerek számára idegen dolgok sorozata. Ha erre nem figyelünk, az egész család nyaralását elronthatja a nyűgös, étvágytalan, nyugtalanul alvó kisgyerek. Sokszor felmerül az a kérdés is, mikor hagyhatjuk már a gyerekeket másoknál, pl. a nagyszülőknél nyaralni. Egy éves kor előtt a babáknak a legfontosabb az édesanya állandó jelenléte, és nincs igazán igénye a szűkebb családtagokon kívül (apa, testvér) mások tartós társaságára.

 

Óvodások és kisiskolások

2-3 éves korában jut el a legtöbb kisgyerek arra a szintre, hogy szívesen veszi a tágabb családtagok társaságát is. Célszerű azonban először saját otthonában egyedül hagyni a nagyszülőkkel, rokonokkal, majd csak nappalra elvinni a nagyiékhoz. Amikor meggyőződtünk arról, hogy a szülők nélkül is jól érzi ott magát, akkor menjen nyaralni is oda.
Az óvodás, kisiskolás kor lelki fejlődés szempontjából kiegyensúlyozott, a gyerekek könnyen alkalmazkodnak, és szívesen töltik szabadidejüket a családdal.
9 éves kor körül a gyerekek érdeklődése fokozatosan a kortársak felé fordul, szükségük van a velük egykorúakkal való játékra is. Ebben a korban akkor optimális a nyaralás, ha van a társaságban hasonló korú gyerek, így nem lógnak egész nap a felnőttek nyakán. Ekkor már a gyerekek többsége önállóan is elengedhető pl. táborba. Fontos, hogy legyen hozzá kedve, neki kell döntenie. Ha akár csak kimondatlanul, a szülők féltik, nem szeretnék elengedni, ezt a gyerek megérzi, és átveszi a félelmet. Szeparációs félelemnek nevezzük azt a jelenséget, ha egy kisgyerek még ebben a korban is képtelen jól érezni magát a szülők nélkül. Ennek hátterében mindig a szülők, általában az anyuka túlféltése áll. Ez bizonytalanítja el, és teszi szorongóvá a gyereket is. Velük fordul elő, hogy az elutazás utáni napon érte kell menni, mert sír, vagy testi tünet, pl. láz, jelzi a feszültséget.

 

Serdülők

A serdülőkorban főként az okoz gondot, hogy a fiatalok szórakozási igénye eltér a szülőkétől. Szabadságvágyuk nagyobb, mint az őket joggal féltő szülők engedékenysége. Nehéz megérteni, de el kell fogadni, hogy ebben az életkorban már sokkal fontosabb számukra, hogy kortársaikkal legyenek, és bár szeretik a szülőket, nem mindig tartanak igényt a családi nyaralásra. Ha mégis együtt utaznak, célszerű önálló programokat engedélyezni, mert nincs kínzóbb egyik fél számára sem az örökös vitáknál.
A jó családi nyaralás titka tehát, ha terveinknél figyelembe vesszük a gyerek életkorából eredő lelki sajátságokat, egyéni temperamentumát és érdeklődési körét. Ekkor alakul úgy a szülők szabadsága, hogy ők és a gyerekek is szabadnak, boldognak érezhetik magukat.


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész



Bezár