A prosztatarák kezelése

A prosztatarák kezelése

A betegség diagnosztizálásához összetett vizsgálat szükséges. Része az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat, a PSA szintjének meghatározása, valamint a szövetmintavétel. A végső diagnózis csak így állítható fel.

A kezelésnek több lehetősége is van, a rák stádiumától és más tényezőktől függően. Ezek, a műtéti beavatkozás, sugárkezelés, hormonterápia, kemoterápia és a halasztott terápia (aktív felügyelet). A kezelésben használt eljárások káros mellékhatásokkal is járhatnak, ezek azonban ma már a legtöbb esetben a minimálisra redukálhatónak.

Egy korábbi kisebb vizsgálatban 151 férfi vett részt, akiknél újonnan diagnosztizáltak prosztatarákot és a műtéti kezelést választották. A kutatók öt csoportba osztották a férfiakat a diagnosztikai biopsziák és működésük között eltelt idő alapján. A legrövidebb intervallum csak 15 nap volt, a leghosszabb 520 nap, az átlag 94 nap volt. A csoportban élő férfiak nem különböztek szignifikánsan korukban vagy tumor előrehaladottsági állapotában.

A férfiakat műtét után átlagosan közel nyolc évig követték nyomon. Csoportként jó eredmények születtek, de a betegek közül 32-nél kimutatható mennyiségű PSA-t találtak a vérben, és ez biokémiai bizonyítékot szolgáltatott a visszatérő rákról. A biopszia és a műtét közötti intervallum és a kiújulás kockázata között nem volt összefüggés. A kockázat 18% volt azoknál a férfiaknál, akik a diagnózishoz képest 60 napon belül kezeltek, azoknál a férfiaknál pedig 25% -nál volt, akik több mint 6 hónapot vártak a kezelésre.

Egy nagyobb tanulmány szerint 3149 férfi vett részt, akit 1987 és 2002 között kezeltek. A sokkal nagyobb részvétel pontosabb eredményeket adott, de a diagnózis és a műtét közötti időtartam átlagosan mindössze 2,3 hónap volt. A kutatók két csoportra osztották a betegeket, 2258 férfi, aki kevesebb mint három hónapot várt és 891 akik többet vártak, mint három hónap.

A férfiakat átlagosan több mint öt évig nyomon követték. Az előző tanulmányhoz hasonlóan a rák és a műtét diagnózisa közötti időeltolódás nem mutatta ki a visszatérő betegség kockázatát. Mennyit szabad várni? Ha valaki eldönti, milyen kezelési módszert választ, nincs oka többet várnia. A kutatások azt mondják, hogy van idő a megfontolt döntéshozatalra. Ez azt jelenti, hogy van idő konzultálni szakértőkkel különböző kezelési módokról beszélgetniük más betegekkel, és a családot is bevonniuk a folyamat minden lépésébe.

Nehéz döntést hozni, és nem szabad rohanni sem. Ez természetesen nem igaz minden rákra. Például két hólyagrákos beteg, 2006-ban végzett vizsgálata azt mutatta, hogy a késleltetett műtét, (több mint 12 hét) rosszabb hosszú távú kilátásokkal jár együtt. A prosztatarák különbözik, mert lassan növekvő daganat. Még az agresszív prosztataráksejtek is hosszabb ideig szaporodnak, mint a legtöbb rosszindulatú daganatból származó sejtek. Ezért az alacsony fokú prosztatarákban szenvedő idősebb férfiak észszerűen választhatnak és választhatják a kezelés bármely formáját, abban az esetben, ha a tumor nem nő vagy a tünetek nem rosszabbodnak. Ez az oka annak, hogy a legtöbb beteg kedvezően reagál a kezelés minden formájára.

Gyors tempójú világunkban sok döntés születik. Ha egy embernek fontos döntései vannak a prosztatarákról, akkor jó lassítani és figyelembe venni az összes lehetőséget. És most már tudjuk, hogy a betegek leállíthatják az órát anélkül, hogy veszélyeztetnék az egészségüket.

Forrás: https://www.health.harvard.edu/cancer/treating-prostate-cancer-no-rush-to-judgment

Bezár