Erre alapozva jutottak a legújabb kutatások arra a következtetésre, hogy a rossz és nyugtalan REM alvás az álmatlanság mellett a lelki bajainkat is súlyosbítja, ezáltal megnő a krónikus depresszió vagy nyugtalanság veszélye.

"Korábbi kutatások már valószínűsítették, hogy a REM alvási szakasznak szerepe van az érzelmeink szabályozásában" – mondta el a kutatás vezetője, Rick Wassing az amszterdami egyetem alváskutatója.

Wassing példaként említette, hogy a REM alvás időtartama alatt olyan kulcsfontosságú stimuláns hormonok mint például a szerotonin, az adenalin, és a dopamin inaktívak. Ez azt jelentheti, hogy a jó minőségű REM alvás során kerülnek feldolgozásra az emlékeink érzelmi vonatkozásai.

Azonban ha a REM alvási fázist valami megzavarja, a feldolgozatlan érzelmek felhalmozódhatnak, ami egy idő után ördögi körhöz vezet, mivel a nyugtalan állapot még több álmatlan éjszakához vezet, ami viszont tovább növeli a nyugtalanságot.

Az alvás öt különféle szakaszból áll, a legmélyebb közülük a REM fázis. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt 4 NREM (Non-Rapid-Eye-Movement - amikor nincs szemmozgás) és 1 REM (Rapid-Eye-Movement) fázis különíthető el egymástól. Ilyen ciklusból egy éjszaka alatt négy-hat fordul elő. Az éjszaka előrehaladtával a mély NREM fázisok hossza csökken, akár 3-4-szer rövidebb lesz, a REM fázisok hossza növekszik.

A gyors szemmozgású, azaz REM első szakasza általában az elalvást követő egy-másfél óra után kezdődik. Az éjszaka során az öt szakasz többször is megismétlődik.

A REM szakaszt gyors és felszínes légzés, gyors szemmozgás jellemzi,  a vérnyomás megnő, a szívverés felgyorsul. Ebben a szakaszban álmodunk. Szakértők szerint a REM alvás a tanuláshoz elengedhetetlen agyi funkciókat lát el és alapvető fontosságú lehet a gyermekek agyi fejlődése szempontjából.

A holland kutatók két részes kutatásba kezdtek, hogy felmérjék a jó minőségű REM alvás szerepét az érzelemszabályozásban.

Az első rész során kérdőívet töltettek ki mintegy 1200 emberrel (átlagos életkoruk 52 év volt), akik a Holland Alvási Nyilvántartásban szerepeltek. Arra kérték őket, hogy számoljanak be az álmatlanságuk súlyosságáról, valamint az érzelmi problémáikról vagy nyomasztó éjszakai gondolataikról.

A második rész vizsgálati alanya 19 nő és 13 férfi volt (átlagosan 36 évesek). A csoport felének nem volt alvási problémája, a másik fele alvászavarral küszködött.

Két éjszakán át vizsgálták őket alvás közben laboratóriumi körülmények között, rögzítették az agyhullámaik elektromos változását. Ezután kérdőívet töltöttek ki az őket nyomasztó éjszakai gondolatokról.

Az eredmény: miután összehasonlították a két csoport agyműködését az érzelmi állapotukkal, a kutatók megállapították, hogy minél nyugtalanabb volt a REM alvás, az alanyok annál kevésbé tudták feldolgozni a negatív érzelmeket.

Ennek folyományaként, minél több volt a feldolgozatlan érzelem, annál éberebbek lettek az alanyok, annál kevésbé tudtak megfelelően aludni.