Az immunitások kétféle típusát különböztethetjük meg. Az adaptív immunitás "memóriával" ruházza fel a szervezetet, ami gyors és erős immunválaszt tesz lehetővé, amikor ugyanaz a betegség többször is előfordul. Ezzel szemben a veleszületett immunitás széles körű, kevésbé specifikus első vonalbeli védekezést biztosít a kórokozókkal szemben, és rendkívül fontos szerepet játszik azoknál a fertőzéseknél, amiket korábban nem tapasztalt meg a szervezet.

A Nature Immunology tanulmánya szerint a fertőzésből történő felépülés után bizonyos sejtek a tüdő veleszületett immunrendszerében hatékonyabbá válnak, jobb védekezést téve lehetővé a fertőzésekkel szemben a következő hetekben. Pontosabban azt találták, hogy az influenza-vírussal fertőzött egerek jóval kisebb valószínűséggel kaptak el egészen más bakteriális fertőzéseket egy hónappal a fertőzést követően.

Ez a megnövekedett immunitás annak a következménye, hogy a kezdeti fertőzés során egy bizonyos fajta immunsejt a csontvelőből a tüdőbe jut, és tüdő makrofággá alakul, ami a fehérvérsejtek egyike. Miután a tüdőbe jutnak, ezek a sejtek citokineket, hormonszerű molekulákat termelnek, amik gyulladásokat okoznak, és segítenek a kórokozók legyőzésében.

Ahogy ezek a különleges makrofágok reaktívabb állapotba kerülnek a tüdőben a gyulladás megszűnte után, további védelmet biztosítanak a későbbi gyulladásokkal szemben a következő hetek során. Ugyanakkor idővel ezen makrofágok citokin termelő képessége idővel megszűnik. Ez azt jelenti, hogy néhány hónap múltán a fertőzések elleni védelem csökkenni kezd, és végül visszaáll az eredeti szintre, ami a korábban meg nem fertőződött állatokra is jellemző. A kutatók szerint ez a mechanizmus az emberek esetében is hasonlóan működhet.

"A influenza komoly betegség, különösen a veszélyeztetett csoportok szempontjából, és nem állítjuk, hogy a fertőzés kívánatos. Viszont ez a kutatás betekintést enged abba, hogyan képes egy fertőző betegség, amit gyorsan legyőz a szervezet, hetekre befolyásolni az immunrendszer működését a veleszületett immunsejtek megváltoztatásán keresztül. Ez részben megmagyarázhatja, miért eltérők a reakcióinka betegségekre - "amit tünetek nélkül legyőzhetünk egy hét alatt, kellemetlen következményekkel járhat néhány héttel később," állítja Helena Aegerter, vezető kutató és PhD hallgató a Crick Intézet laboratóriumában.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek, hogy megállapítsák hogyan befolyásolják a korábbi fertőzések az immunrendszer állapotát az olyan betegségek esetében is, mint például az asztma, vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség, melynek esetén az e kutatásban említett gyulladásos válaszreakció negatív hatással lehet a tünetekre.

"Az immunrendszerünk védelmi mechanizmusok láncolatából áll, és a védelmi szint nem állandó. Ez azt jelenti, hogy fontos, hogy az emberek hosszú távú óvintézkedésekkel éljenek a fertőzéseket megelőzendő, ahol lehetséges, például télen influenza elleni oltásokkal," állítja Andreas Wack, a kutatás szerzője, a laboratórium csapatvezetője.

Forrás: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-01/tfci-btl011020.php