A Víz Világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Az ENSZ március 22-ét 1994-ben nyilvánította a Víz Világnapjává, felhívva ezzel a kormányok, szervezetek és nem utolsó sorban a magánszemélyek figyelmét a víz nélkülözhetetlenségére az egész bolygó életében és az egyének mindennapjaiban egyaránt.
A Föld felületének 71%-át víz borítja. E víztakarónak csupán 2,5%-a édesvíz, a többi sós tenger illetve óceánvíz, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan. Az édesvízkészlet 98%-át – a gleccsereket és az állandó hótakaró formájában található részt nem számítva – a földfelszín alatt lévő víz adja, ezért különösen nagy jelentőségő a felszín alatti vizek védelme: hazánk ivóvízellátásának is több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.
A víz folyókkal szabdalt, tavakkal tarkított országunk történelmét is meghatározza. A Dunán átívelő Lánchíd, a gőzhajózás és a folyók szabályozása mind szorosan kötődnek a reformkori Magyarország kimagasló történelmi egyéniségeihez, köztük Vásárhelyi Pál alakjához, vagy gróf Széchenyi István életművéhez.
A tiszta víz megújító erejére ma is szüksége van Magyarországnak, Európának, a világnak. Nem véletlen, hogy számos döntő fontosságú kérdés a Duna Stratégia köré fonódik kontinensünkön.
Miként néhány csepp tiszta víz életmentő is lehet, ugyanolyan nagy jelentőségű, miként viszonyulunk mi, egyes emberek a vízhez, mint éltető elemhez – és az ivóvíz jelentősége annak apadásával napról napra nagyobb lesz.
Miként néhány csepp tiszta víz életmentő is lehet, ugyanolyan nagy jelentőségű, miként viszonyulunk mi, egyes emberek a vízhez, mint éltető elemhez – és az ivóvíz jelentősége annak apadásával napról napra nagyobb lesz.
