Az ekönyvek nyitánya

2012.02.19. - Írta: Kibelbeck Mara

Az ekönyvek nyitánya

„Látva a jelenlegi magyar ekönyvpiacot, nem vagyok teljesen nyugodt. Nagyjából annyira van tele taposóaknával, mint egy jól fejlett afrikai diktatúra határvidéke” – mondta Varga Bálint, az Agave Könyvek ügyvezetője, akivel a kiadó digitális könyvek piacára való lépéséről beszélgettünk. – Interjú

Bár itthon egyelőre csak a fuvallatát érezzük, vészesen közeleg az a korszak, amikor a papíralapú könyv háttérbe szorul, és az ekönyv válik elsődleges tartalomhordozóvá. Az Agave Könyvek is belépett az ekönyv üzletbe, és egyelőre „csak” három magyar szerzője által írt művet kínálnak – extrákkal mellékelve. Ahogy az várható volt a széljárásnak és az igényeknek megfelelően tableten, ekönyvolvasón, telefonon és mindenféle digitális felületen lehet majd olvasni az Agave három sikerkönyvét. Mindegyikhez olyan, egyedi tartalmakat csatoltak, amelyek talán még a régóta kétkedőket is meggyőzik: érdemes ekönyvet olvasni. A kiadó mindhárom szerzője több novellát is csatolt a regényhez, ezen felül exkluzív, máshol nem fellelhető tartalmakat fűztek a regény mellé: térképeket, vázlatokat, fotókat, recenziókat.

A kiadványok két formátumban – epub és prc – elérhetőek, és természetesen számítógépen és laptopon is olvashatóak a megfelelő programok használatával. A megvásárolt és letöltött „csomag” magában foglalja mindkét formátumot, valamint azon mellékleteket, amiket nem tudtunk beépíteni az ekönyvbe.

A kiadó honlapján olvasható, hogy mindhárom szerző az ekönyv elején külön kéri az olvasókat és vásárlókat, hogy az internetre ne töltsék fel a regényeket, hiszen azzal direktben a kiadónak, áttételesen pedig nekik okoznak kár. Varga Bálint, az Agave Könyvek ügyvezetője az óvatosságot és a bizalmat tartja fontosnak a kiadó digitális könyvpiacra való lépésével.

A digitális olvasók itthon beszerezve nagyon drágák, esetleg hardware eszközt is árulni fogtok a későbbiekben?

Nem. Isten őrizzen ettől. Erre vannak a kütyüboltok. Az e-könyvesboltok meg arra, hogy a kütyüre való tartalmat adjanak el.

Kiknek a könyveit kívánjátok kiadni ekönyv formában?

Mindenkiét, aki jó üzlet. Tudom, ez elég tág, de látva a jelenlegi magyar ekönyvpiacot, nem vagyok teljesen nyugodt. Nagyjából annyira van tele taposóaknával, mint egy jól fejlett afrikai diktatúra határvidéke. Óvatosan szeretnénk járni az elején, mert aki sikeres printben, az nem feltétlenül sikeres elektronikus formában.

Graham Swift, ismert angol kortárs szerző úgy tartja, az egész ekönyv biznisz csak arra jó, hogy az írók tiszteletdíját csökkenteni lehessen. Nyilván ez minden kiadónál egyéni megállapodás kérdése, de ti mit válaszolnátok egy ilyen felvetésre?

Csókoltatom Graham Swiftet, aki valamelyik másik planétán él, ugyanis mindenütt, mindenütt arról van szó, hogy a szerzők többet kapnak, mint a print esetében. A szerzői jogdíj emelésének egyik már-már militáns harcosa Scott Turow, aki tűzzel-vassal védi a szerzők érdekeit anyagi tekintetben.
Mi nem fizetünk se többet, se kevesebbet a szerzőinknek, mint print esetében, sőt ha belegondolok, akkor még többet is. Szóval, kérem Swift úr planétájának elérhetőségét, hogy küldethessek neki édes szőlőt, mert a jelek szerint ő egy nagyon savanyút kapott a csúnya, ragyás arcú sarki zöldségesnél.

Meglepetés, hogy csomagot árultok. Ez a reklámfogásnak is tekinthető kínálat, vonzó lehet a vásárlók felé, de nincs garancia rá, hogy nem kerül fel az internetre, a jogvédettség ellenére sem. Mit lehet tenni ez ellen, azon kívül, hogy megkéritek az olvasókat, hogy ne töltsék fel a megvett ekönyvet?

Nem fogok én most nagy szavakat használni, de aki mondjuk A fekete zongorát megveszi, aztán feltölti a netre, és valaki azt letölti, akkor Baráth Katalint károsítja meg. Nyilván a kiadót is, hiszen mi finanszíroztuk a kézirat és az ekönyv elkészítését, de a végeredmény ugyanaz: a szerző zsebéből közvetlenül vesz ki pénzt az, aki letölti. És ha mondjuk Baráth Katalin vagy Trenka Csaba Gábor vagy bármilyen szerző nem kapja meg azt, ami neki jár egy eladás után, akkor többet kell dolgoznia a rendes állásában, kevesebb ideje lesz írni, és akkor a lelkes rajongó marad majd könyv nélkül, aki – az általam is jól ismert – fórumokon egy kattintással letölti a szerző könyvét.

Nyilván ugyanez érvényes Christopher Moore-ra vagy John le Carréra is, de nekik nem hiányzik annyira a jogdíj, mint a magyar szerzőknek. Mert ha mondjuk valaki a boltban zsebretesz egy könyvet, az gyakorlatilag mindenkit megkárosít: a boltot, a kiadót, a szerzőt. De ha jogosulatlanul tölt le könyvet, akkor ennek a legnagyobb vesztese a szerző.

És még az sem mentség, hogy indul a boltba megvenni az adott könyvet nyomtatott formában is. Lássuk be, nem mentség, bármennyire is jól hangzik.

A tavaly őszi beszélgetésünkkor említetted, hogy folyamatos harc zajlik a könyvek online feltöltése ellen. Vajon lesz az ekönyvekre akkora kereslet, hogy a kalózfordítások visszaszoruljanak?

Nem tudom. Ezért próbáltuk meg. Hamarosan többet tudunk.

Forrás: www.cultura.hu


Szakértőink

Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár