A nyári hőség nagymértékben veszélyezteti szervezetünk folyadékellátottságát, testünk víztartalmát, mert a túlzott meleg ellen fokozott verejtékezéssel védekezünk. Amenynyiben nem pótoljuk az elveszített folyadékot, sokkal hamarabb bekövetkezhet a kiszáradás, amely bágyadtságot, szédelgést, gyengeséget okozhat.
Vízfelvétel
Folyadékszükségletünket számos tényező befolyásolhatja, így pl. életkorunk, tápláltsági állapotunk, fizikai aktivitásunk, a környezet hőmérséklete, a levegő páratartalma.
A szervezet vízforgalmát a folyadékfelvétel és kiválasztás tartja egyensúlyban. Ideális körülmények között napi 2–2,5 liter folyadékot veszünk magunkhoz, mégpedig a következő arányban: 70%-a vízfelvétel (kb. 1,5 liter víz, 30% pedig a táplálékban). A szervezetben is képződik víz az életműködések közben, ez kb. 3–4 dl. A szervezet vízháztartása akkor van egyensúlyban, ha ugyanazt a mennyiséget, amelyet elfogyasztunk leadjuk. A felvett vízmennyiség viszonylag nagyobb részét a vese választja ki, legalább napi 1–1,5 litert. A bőrfelületen, izzadás nélkül párolgás útján mintegy fél liter, a széklettel 1–2 dl, a kilélegzett levegővel mintegy fél liter távozik.
Vízvesztés
A kiszáradás kockázata különösen nagy csecsemőknél, gyermekkorban, illetve időskorban, amikor a szomjúságot vagy nem tudják jelezni, vagy a szomjúság érzés nem tudatosul, és azt nem követi folyadékpótlás. Kiszáradásról beszélünk, amikor a folyadék veszítésének üteme meghaladja a bevitelt. Ennek okai lehetnek magas láz, hasmenés, amely sajnos nyáron nem ritka, a hányás, vízhajtó szerek túlzott alkalmazása, stb.
A vízveszítést jelentős sóvesztések is kísérik, amelynek során a legnagyobb mértékben a nátrium kiválasztása fokozódik, elsősorban a verejtékezéssel. A nátriumhiány súlyos következményekkel jár, mert a nátrium koncentrációja szabályozza a szervezet vízforgalmát. A nátriumveszítés mellett jelentős mértékű lehet egyéb sók veszítése is, mint pl. a kálium, magnézium, kalcium, stb.
Kiszáradás jelei
A vízforgalom különösen nagy jelentőségű a szervezet tápanyagellátásában és méregtelenítésében. A csökkenésének tehát egyik következménye, a szervezet számára mérgező anyagok felhalmozódása. Ez különböző tünetek formájában jelentkezhet, pl. fejfájás, izomgörcs, hányinger, stb.
Amennyiben a folyadékfelvétel csökken, és a folyadékot nem pótoljuk, a kiszáradás jelei megjelennek. Ráncos lesz a bőr, a szemek árkosak, a nyálkahártyák szárazak, a pulzus gyenge, az orr kihegyesedik, a vérnyomás csökken, a végtagok hideggé válnak.
A szomjazó beteg vizeletének mennyisége csökken. Mindez megelőzhető, ha a vízpótlással párhuzamosan gondoskodunk a folyadék nátrium, kálium, és magnézium tartalmának pótlásáról is.
Mit igyunk?
Melyek a legalkalmasabb folyadékpótlási lehetőségek?
- Ásványvíz, gyümölcs- vagy gyógyteák, higított gyümölcslé, amelyek általában cukormentesek és kalóriaszegények legyenek.
- A folyékony ételek, levesek, gyümölcslevek kevésbé jók, mert emésztésükhöz újra vízre van szükségünk.
- Folyadékpótlásra alkalmatlan a kávé, fekete tea, a cola, a sör, vagy a bor.
Tekintettel arra, hogy a folyadék a szervezet számára nélkülözhetetlen, tanácsos a folyadékfelvételt ugyanolyan fontos tényezőnek tekinteni életünk során, mint a táplálkozást.
Tudomásul kell venni, hogy egészségünk megőrzésének egyik feltétele, ha naponta legalább 2–2,5 liter folyadékot fogyasztunk, elosztva a nap különböző szakaiban.
A reggeli gyümölcstea, a délelőtti ásványvíz, a déli vagy délutáni higított gyümölcslé, az esti gyümölcstea vagy ásványvíz fedezi napi szükségleteinket. Javasolható, hogy a táplálkozást követő 1–1,5 óra múlva történjen a bőségesebb folyadékfogyasztás.
