Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy Brazíliában az arány 50 százalék. A kérdés az, miért nőtt meg a császármetszéssel született gyermekek száma. Korábban a nők jelentős hányada belehalt a szülésbe, amikor a medencéje túl szűknek, a csecsemő feje pedig nagynak bizonyult.

Tudósok feltételezése szerint hosszú évszádokon keresztül, evolúciós okok miatt alakult úgy a dolog, hogy a nők medencéje egyre kisebb lett, az agy térfogata pedig megnövekedett. A mai kor fitnesz divatjának is az felel meg, hogy a nőknek minél keskenyebb dereka legyen, de közben szép, egészséges nagy gyereket szüljenek. Ennek következménye, hogy a természetes szülés egyre nehezebbé válik. Felborul az az egyensúly, hogy a női medence és a születendő csecsemő mérete megfeleljen egymásnak. Ha pedig nincs meg a természetes testi összhang, óhatatlanul problémássá és veszélyessé válik a szülés.

Korábban, amikor még nem alkalmazták a császármetszést, az anyák gyakorlatilag életveszélynek voltak kitéve. Az ötvenes évek hoztak fordulatot, amikor szélesebb körben elterjedt a nem természetes módon alkalmazott gyermekszülés.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy azon anyák esetében, akiknek az átlagosnál kisebb a medencéjük, leánygyermekeik körében is megnő a hasonló adottságok valószínűsége. Éppen ezért ők is számolhatnak azzal, hogy nem lesz számukra könnyű a gyermekáldás. Philipp Mitteröcker ugyanakkor úgy véli, a császármetszés nem fog annyira elterjedni a világon, hogy a jövőben minden gyermek hasonlóképpen látja meg a napvilágot.

Az orvostudomány fejlődésével megállítható a kedvezőtlen folyamatot. Matematikailag elég jól leírták már, hogy az evolúciós változásokat hogyan módosíthatják, és milyen gyorsan mehetnek végbe a tudósok által megtervezett folyamatok.


Der Standard