Fakanállal az allergia ellen

- Írta: Veress Pálma

Fakanállal az allergia ellen

Az allergia Európa lakosságának közel egynegyedét érinti, ez a számítások szerint mintegy 80 millió embert jelent a kontinensen. Egyes felmérések szerint csak minden harmadik allergiásban tudatosul, hogy a betegség mennyi mindenben gátolja őket. Az allergiás tünet nem más, mint a szervezetbe kerülő valamilyen anyagra adott immunválasz. Nevezik „nagy imitátornak” is, mivel a kialakuló tünetek a legkülönfélébb megbetegedések tüneteit képesek utánozni (asztma, emésztési-, keringési zavar stb.).

A szervezet fokozott válaszáról van szó ilyenkor, hiszen olyan esetekben jelentkezik immunválasz, amikor valójában nincs „veszélyes betolakodó”.
Az allergiás tüneteket kiválthatják természetes módon jelen lévő anyagok (virágpollenek, élelmiszer összetevők), környezeti szennyeződések (ipari-, és gépjármű égéstermékek), dohányfüst, vírusok, mikrobák toxinjai (pl. penész toxinok), növényvédelemben alkalmazott szerek maradványai, állattartás során alkalmazott, az állati termékben nyomokban előforduló kémiai anyagok és a helytelen életvitel következtében szervezetben keletkező köztes lebontási termékek. A genetika és számos környezeti tényező jelentős befolyásoló hatását már sikerült igazolni, a helyes életvitellel – ezen belül is a táplálkozással – kapcsolatos összefüggések azonban csak újabban kerülnek a figyelem homlokterébe.

Az allergiát sok esetben nem lehet kizárólag helyes és tudatos táplálkozással orvosolni, de a megfelelő, és személyre szabott diéta a tünetek enyhítését (pl. asztma esetén), vagy tünetmentességet (táplálékallergiáknál) eredményezhet.

Mindenekelőtt tisztázni kell az allergia pontos okait. Az étrend összeállításakor fő szempont az immunrendszer megerősítése, az allergén komponensek, és tünetet egyelőre nem okozó, feltételezett allergének kiiktatása, a keresztreakcióban potenciálisan részt vevő élelmiszerek csökkentése, elhagyása, lehetőleg minél frissebb készételek és kémiai szennyeződésekben, valamint adalékanyagokban szegény élelmek fogyasztása. Ennek érdekében vitamin és ásványi anyagban gazdag gyümölcsök, gyümölcslevek, zöldséglevek és aszalványok nagyobb mérvű beiktatása, és a szója, a fehérjében gazdag állati termékek, és bizonyos növényi élelmek (pl. paradicsom, banán, mogyoró, petrezselyem stb.) fogyasztásának átgondolása javasolható. A parlagfű érzékenyek számára a görögdinnye, gyömbér, fahéj, fokhagyma és kamilla keresztreakciót okozhat. Egyéb allergiák esetén óvatosságot igényel a szója, uborka, földimogyoró, mandula és kivi használata. A frissen készítés a penészek által termelt toxinok elkerülése miatt tanácsos. A glutén érzékenység kialakulásában szerepet játszhat a kenyér és rizsfogyasztás mértéke. A tapasztalatok szerint minél később kap a csecsemő glutén tartalmú élelmet (búza, rozs, árpa, zab), annál kisebb az esélye a glutén érzékenységnek. Hasonló a helyzet a tejjel is, bár az nagy eséllyel kinőhető gyermekkorban. Számtalan gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy asztmás tünetek, illetve a szénanátha gyorsan, vagy fokozatosan „elmúlik” (tünetmentessé válik), miután a beteg kiiktatja étrendjéből a tejet, tejterméket és húsféléket. Érdekesség, hogy az említett populációban az egyének szervezete nem reagált immunválasszal a tej és hús komponenseire, elhagyásukkor ugyanakkor a pollen-, és zöldség érzékenység is megszűnt. A pontos okokat egyelőre még nem tudni biztosan, mindenesetre gyanítható, hogy bizonyos, állattartásban általánosan használt anyagok, együtthatva a környezeti faktorokkal, szerepet kaphatnak egyes tünetcsoportok kialakulásában.

Az adalékanyagok közül a nátrium glutamát (ételízesítők, mártások, snackek stb.), a nitrit (pácolt és füstölt húsáruk), az antioxidánsként és tartósítószerként ismert kén-dioxid (szárítmányok, tormakrém) a mesterséges színezékek és édesítőszerek okozhatnak tüneteket. Főszabályként javasolható, hogy a fagylatokat, jégkrémeket, töltött édességeket, cukrászati készítményeket, ízesített krémeket, habokat, és egyéb magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszereket lehetőleg mindinkább szorítsa háttérbe a beteg, és helyette jobban „leinformálható” élelmeket vásároljon. A lúgosító hatású köles, emellett a kukorica, zöldborsó, zöldbab, barnarizs, hagymafélék, barnakenyér és olívaolaj hasznos, és könnyen emészthető ételek. A helyes, rostban gazdag étrend jó emésztőszervi működést eredményez, amely befolyásolja a bélflóra összetételét és a lebontási termékek milyenségét is. Így kisebb az esélye a lebontáskor képződő, feltételesen allergén hatású köztes termékek (intermedierek, peptid részek) képződésének. A táplálkozás ilyen értelemben is hozzájárul a megelőzéshez.


Szakértőink

dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus



Bezár