Ezen anyagok között szerepelnek az ún. antioxidánsok (A-, C-, E-vitamin, bétakarotin, néhány nyomelem, pl. a szelén). A másodlagos rákmegelőzést a különféle rákszűrő vizsgálatok jelentik. Ismeretes a méhnyakrák szűrés (hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatával kiegészítve), vagy a mammográfia (az emlő röntgenfénykép felvétele), vagy a béldaganatok kiszűrésére irányuló székletvizsgálatok, amikor különféle kémiai módszerekkel – egyébként nem látható – vérnyomokat keresnek a székletben.

Lényeg, hogy az adott daganatos betegséget nagyon korai állapotban, adott esetben már a rákot megelőző helyzetben lehessen megállapítani. A gyógykezelés lehetősége nagyrészt a korai kórmegállapítás függvénye. A rákszűréseket sem anyagi, sem más szempontok miatt nem célszerű az egész lakosságra eleve kiterjeszteni, hanem csak azokra a rétegekre ahol az adott betegség előfordulásának lehetősége jelentős. Néhány esetben ez a kör meglehetősen széles, így pld. méhnyakrák szűrést javasolunk életkortól függetlenül a rendszeres szexuális életet élő nőknek, vagy emlőszűrést a 40-45 év felettieknek. Összeállításunkban szerepelnek azok az ún. veszélyeztető tényezők, amelyek fennállásakor bizonyos daganatféleségek bekövetkeztére fokozottan kell számítani. Sajnos, a rákos betegségeknek olyan jele nincs, amely biztosan korai formában hívná fel a figyelmet e megbetegedések megjelenésére. A gyanújelek nem jelentenek feltétlenül rákos betegséget, sőt az esetek nagy részében hátterükben egyszerű, könnyen gyógyítható elváltozások állnak (pl. gyulladások), csupán azt jelentik, s ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy haladéktalanul szükséges a szakorvosi vizsgálat.

Összefoglalásunk nem törekedett, és nem is törekedhetett teljességre, de reméljük elősegítette a tájékoztatást, és így a daganatellenes küzdelemét is.  

A tü­dő (hör­gő) da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

• mas­­szív le­ve­gő­szen­­nye­ző­dés,
• erős do­hány­zás (na­pi 15-20 szál ci­ga­ret­ta, de a pas­­szív do­hány­zás is),
• ve­gyi anya­gok­kal (az­beszt, ar­zén, króm, nik­kel-ve­gyü­le­tek) zárt he­lyen rend­sze­re­sen vég­zett mun­ka,
• 60 éves kor fe­lett le­zaj­ló tü­dő­gyul­la­dás,
• ko­ráb­ban le­zaj­lott tü­dő­be­teg­sé­gek (pl. tbc).

Gya­nú­je­lek:

• tar­tós kö­hö­gés,
• vér­kö­pés,
• bi­zony­ta­lan mell­ka­si fáj­dal­mak,
• láz, hő­emel­ke­dés,
• in­ger­kö­hö­gé­sek (szá­raz, a to­rok­ban ka­pa­ró ér­zés­sel já­ró kö­hö­gés).

 Bél-, vég­bél da­ga­na­tok

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

• örök­le­tes té­nye­zők (pl. a csa­lád­ban több sze­mély­nél elő­for­du­ló poli­pu­sok),
• rend­szer­te­len és ros­tok­ban sze­gény ét­ke­zés.

Gya­nú­je­lek:

• vér a szék­let­ben,
• emész­té­si za­va­rok (has­me­nés és szék­re­ke­dés vál­ta­ko­zá­sa, szé­ke­lé­si ne­héz­sé­gek, bi­zony­ta­lan ha­si fáj­dal­mak, puf­fa­dás, je­len­tős fo­gyás).

 A száj­üreg da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

• erős do­hány­zás,
• tö­mény sze­szes­ital­ok rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa,
• el­ha­nya­golt, rossz fo­ga­zat,
• a szájhigiéne hi­á­nya,
• for­ró éte­lek, ita­lok, va­la­mint túl­fűsze­re­zett éte­lek fo­gyasz­tá­sa.

Gya­nú­je­lek:

• csí­pő, ége­tő, vagy ide­gen­test ér­zés a száj­üreg­ben,
• cso­mók az áll alatt, vagy a nya­kon,
• „seb” a nyel­ven, vagy a száj­ban.

 A gé­ge da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

• erős do­hány­zás,
• tö­mény ita­lok fo­gyasz­tá­sa,
• por és kü­lön­bö­ző ve­gyi anya­gok tar­tós be­lég­zé­se,
• ko­ráb­ban „gé­ge-po­lip” mi­att ke­zelt be­te­gek.

Gya­nú­je­lek:

• tar­tós re­kedt­ség,
• sut­to­gó­vá vá­ló be­széd,
• beszélési nehézségek,
• tapintható csomók a nyakon.