Figyelmeztető jelek II.

2014.04.28. - Írta: dr. Karácsony István, onkológus

Figyelmeztető jelek II.

Az összehasonlító statisztikák szerint úgy a férfi, mint a női daganatos halálozásban világviszonylatban az elsők között vagyunk. Folytatjuk az elkezdett összefoglalónkat, amelyben a betegségek gyanújeleit fog­laltuk össze. Ismételten hangsúlyozzuk: a gyanújelek nem jelentenek feltétlenül rákos betegséget, sőt az esetek nagy részében hátterükben egyszerű, könnyen gyógyítható elváltozások állnak, csupán arra figyel­mez­tetnek: haladéktalanul szükséges a szak­orvosi vizsgálat. Összefoglalásunk nem törekedett, és nem is törekedhetett teljes­ségre, de reméljük elősegítette a tájékoz­tatást, és így a daganatellenes küzdelmet

A gyo­mor da­ga­na­tai

 Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • sav­hi­á­nyos gyo­mor-hu­rut,
  • ún. „vé­szes” vér­sze­gény­ség mi­att ke­zelt be­teg,
  • idült gyo­mor­fe­kély.

Gya­nú­je­lek:

  • bi­zony­ta­lan, és tar­tós, fő­leg ét­ke­zés után je­lent­ke­ző gyo­mor­tá­ji fáj­dal­mak, há­nyin­ge­rek, nye­lé­si ne­héz­sé­gek,
  • je­len­tős fo­gyás (fél év alatt több kg).


Bőr­da­ga­na­tok

 Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • a bőr idült gyul­la­dá­sos el­vál­to­zá­sai,
  •  túl­zott és tar­tós nap­fény ha­tás (kü­lö­nö­sen fe­hér­bő­rű­ek­nél),
  • a bőr­nek egyes ve­gyi anya­gok­kal tör­tént tar­tós érint­ke­zé­se (pl. ar­zén, króm szár­ma­zé­kok, su­gár­zó anya­gok),
  • sö­tét, egye­net­len szé­lű „anya­je­gyek”.

Gya­nú­je­lek:

  • a meg­lé­vő bőr­el­vál­to­zás vér­zé­se, tö­möt­teb­bé, sö­té­teb­bé vá­lá­sa, hir­te­len nö­ve­ke­dé­se, eset­leg „ki­fe­ké­lye­se­dé­se”,
  • ha a bőr­el­vál­to­zás visz­ket­ni, ég­ni, eset­leg fáj­ni kezd.


A prosz­ta­ta és a húgy­hó­lyag da­ga­na­tai

 Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • tö­mény sze­szes­ital­ok rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa, erős do­hány­zás,
  • nem ke­zelt, el­hú­zó­dó húgy­úti fer­tő­zé­sek.

Gya­nú­je­lek:

  • vi­ze­lé­si ne­héz­sé­gek,
  • vér a vi­ze­let­ben,
  • gya­ko­ri éj­sza­kai vi­ze­lés.

 A he­re da­ga­na­tai

 Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • idült, gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok,
  • hor­mo­ná­lis funk­ció-za­va­rok,
  • rej­tett heréjűség.

Gya­nú­je­lek:

  • ha ön­vizs­gá­lat kap­csán bár­mi­lyen szo­kat­lan je­len­ség ta­lál­ha­tó a he­ré­ben, e kö­zö­sü­lé­si za­va­rok.


Nő­gyógy­ásza­ti da­ga­na­tok

 A méh­nyak, a méh­test és a pe­te­fé­szek da­ga­na­to­kat cél­sze­rű­sé­gi okok­ból ös­­sze­von­tuk.

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • a sze­xu­á­lis part­ne­rek gya­ko­ri vál­to­ga­tá­sa,
  • idős­ko­ri cu­kor­be­teg­ség és ma­gas vér­nyo­más,
  • több íz­ben vég­zett abor­tusz mű­tét.

Gya­nú­je­lek:

  • ren­det­len vér­zés (fő­leg 50 év fe­lett),
  • kö­zö­sü­lés kap­csán je­lent­ke­ző vér­zés,
  • tar­tós, és bi­zony­ta­lan al­ha­si pa­na­szok.

 

Em­lőda­ga­na­tok

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • táp­lál­ko­zá­si za­va­rok (el­hí­zás),
  • tar­tós, és sú­lyos lel­ki ki­egyen­sú­lyo­zat­lan­ság,
  • csa­lád­ban (vér sze­rin­ti kö­ze­li ro­ko­nok­nál) elő­for­dult em­lő­rák,
  • a má­sik em­lő ko­ráb­ban ke­zelt da­ga­na­ta,
  • kü­lön­bö­ző okok mi­att vég­zett hor­mo­ná­lis ke­ze­lé­sek.

Gya­nú­je­lek:

  • bár­mely ta­pint­ha­tó, vagy lát­ha­tó el­vál­to­zás az em­lő­ben (pl. az em­­lő bim­bó be­hú­zó­dá­sa, cso­mó az em­lő­ben, vagy „seb” az em­lőn).

  

Fon­tos az em­lő ön­vizs­gá­la­ta!

  1. Fél­mez­te­len­re vet­kőz­ve áll­jon a tü­kör elé, két kar­ját ló­gas­sa le, és erős fény­ben fi­gyel­je meg, hogy em­lő­in és kör­nyé­kü­kön lát­szik-e alak­vál­to­zás duz­za­nat, na­rancs­héj­sze­rű bőr­rán­co­so­dás –, és, hogy nem hú­zó­dott-e be va­la­me­lyik mell­bim­bó­ja? A két mell kö­zöt­ti ki­sebb nagy­ság­be­li el­té­rés ter­mé­sze­tes.
  2. Emel­je fel mind­két kar­ját, és mi­köz­ben egyik ol­da­la fe­lől a má­sik fe­lé for­dul a tü­kör előtt, foly­tas­sa mel­lei meg­fi­gye­lé­sét az előb­bi szem­pont­ok sze­rint.
  3. Ve­gye em­lő­it egy­más után két te­nye­re kö­zé, és előbb víz­szin­tes, majd füg­gőle­ges csúsz­ta­tott moz­gás­sal ta­pint­sa át őket. Fi­gyel­je, hogy nem ta­pasz­tal-e ke­mé­nye­dést, cso­mó­so­dást.
  4. El­len­té­tes ol­da­li ke­zé­vel ta­pint­sa kör­be mell­bim­bó­it a bim­bó­ud­va­ron be­lül, majd eny­hén pré­sel­je is ös­­sze őket, ügyel­ve, hogy nem szi­vá­rog-e sa­vós vagy vé­res vá­la­dék. A vizs­gált mell­bim­bó fel­öli kar­ját köz­ben ló­gas­sa le. Foly­tas­sa az ön­vizs­gá­la­tot ágyon fek­ve!
  5. Fek­vő hely­zet­ben is kör­be kell ta­pin­ta­nia em­lő­it és kör­nyé­kü­ket. Ezért fe­küd­jön ha­nyatt, te­gyen fe­je alá kis­pár­nát, vizs­gá­lan­dó mel­le fel­öli la­poc­ká­ja alá pe­dig ös­­sze­haj­to­ga­tott tö­röl­kö­zőt, hogy keb­le ki­emel­ked­jék. A vizs­gá­la­tot bal mel­lén kezd­je el.
  6. Fi­nom, si­mí­tó-nyo­mó moz­du­la­tok­kal ta­pint­sa át em­lő­jét jobb ke­zé­nek össze­zárt kö­zép­ső uj­jai bel­ső fe­lü­le­té­vel. (Nem ujj­beg­­gyel!) A ke­ze kör­kö­rös moz­du­la­tok­kal ha­lad­jon kör­be mel­lén, kezd­ve kí­vül­ről és alul­ról, köz­ben egy­re kö­ze­lít­sen az em­lő­bim­bó­hoz. Az át­ta­pin­tást vé­gez­ze el úgy is, hogy a bal kar­ja tör­zse mel­lett nyug­szik, és úgy is, hogy fe­je alatt van. A jobb mel­lét is vizs­gál­ja meg a bal­hoz ha­son­ló­an.
  7. Cso­mót ke­res­ve ta­pint­sa át mind­két hón­al­ját az előb­bi­hez ha­son­ló kéz­moz­ga­tás­sal. A vizs­gá­lan­dó ol­da­lon lé­vő kar­ja le­gyen a fe­je alatt.
  8. Ta­pint­sa kör­be mind­két ol­da­lon a kulcs­csont fe­let­ti ár­kot. A vizs­gá­lan­dó ol­dal fe­lö­li kar­ját fek­tes­se tör­zse mel­lé.


Ha el­vál­to­zást ész­lel, for­dul­jon szak­or­vo­sá­hoz!
Ön győz az em­lő­rák fe­lett, mert ide­jé­ben le­győz­te a nem­tö­rő­döm­sé­get!

 

 

To­váb­bi in­for­má­ci­ó­ért kér­jük, hív­ja in­gye­nes in­for­má­ci­ós vo­na­lun­kat a (06 80) 505-675 te­le­fon­szá­mon.
Forrás: www.rakliga.hu
 


Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta



Bezár