Ha szorong a gyermekem… 2. rész

2014.10.09.

Ha szorong a gyermekem… 2. rész

A felnőttek szemszögéből nézve a gyerekek világa boldog és felszabadult: végső soron a kicsiknek nincs munkájuk, ahol minden nap helyt kell állniuk és a számlákat sem nekik kell kifizetniük, szóval ugyan min aggódnának? Nos, a válasz: rengeteg mindenen. Méghozzá már egészen kicsi koruktól kezdve.

Nem könnyű felismerni, mikor szorong egy gyermek, de a rövid távon jelentkező viselkedésváltozások intő jelek lehetnek. Ilyen a hirtelen hangulati hullámzás, a felerősödő harsányság, az alvásminták megváltozása, netán az ágybavizelés – kortól és gyerektől is függően nem feltétlenül kell persze rosszra gondolni ezekben az esetekben sem, de mindenképpen figyeljünk oda rájuk. Egyes gyerekeknél fizikai tünetei is vannak a stressznek, jellemzően fej- és hasfájás, hányás. Másoknak a koncentrációs képessége és a tanulmányi eredménye romlik, megint mások pedig ismét elkezdenek fokozottan „ráragadni” a szülőkre az együtt töltött időben, vagy épp ellenkezőleg: elvonulnak a teljes magányba. Kisebb gyerekek esetében új szokások megjelenése is utalhat problémákra: az ujjszopás, a hajpödörgetés, az orrpiszkálás, a körömrágás mind lehet ilyen, bár természetesen nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, hiszen sok gyerek „csak úgy” is rágja a körmét. A nagyobb gyerekek esetében hazudozás, iskolai viselkedési problémák – jellemzően agresszív magatartás – vagy egyéb magatartászavarok jelezhetik, hogy valami nincs rendben. A rendszeres rémálmok vagy az apró dolgok hisztérikus túlreagálása szintén utalhat elfojtott feszültségekre, amikről beszélni kell.

Mit tehetünk?

Ez a legnehezebb kérdés, hiszen általános megoldás nem létezik. Igyekezzünk nyitottan közelíteni a problémához, akármiről is van szó, ne degradáljuk le a gyerek gondjait, és legyünk megértőek.
A legfontosabb: szánjunk időt is rá minden nap amellett, hogy gondoskodunk a megfelelő pihenéséről és táplálkozásáról. Ha beszélgetni akarnak, vagy egyszerűen csak egy légtérben szeretnének tartózkodni velünk, álljunk rendelkezésükre – nem kell őket faggatni és vallatni, még akkor sem, ha pontosan tudjuk, min aggódnak. Néha egyszerűen csak arra van szükségük, hogy ott legyünk velük, és eltereljék a gondolataikat. A minőségi közös időtöltés nagyobb gyerekek esetében is fontos – ezt azért muszáj kihangsúlyozni, mert egy kimerítő, stresszes, tízórás munkanap után viszonylag kevesen vágynak arra, hogy a hazaérkezés után azonnal leheveredjenek a szőnyegre, és mindenféle átmenet nélkül hihetetlenül intenzív legózásba kezdjenek. Vegyünk erőt magunkon, hiszen a gyerekek felé azt mutatjuk ezzel, hogy fontosak számunkra.
Ha tisztáztuk a probléma okát, próbáljuk meg a gyereket bevonva kitalálni, mi lehetne a megfelelő megoldás: az elfoglaltságok csökkentése, fokozott konzultációk a tanárokkal, esetleg más szülőkkel, és így tovább. Ha gyermekünk bizonyos szituációktól fél – dolgozattól, orvostól, sportversenytől stb. –, igyekezzünk előre felkészíteni ezekre a helyzetekre lelkileg: beszéljük át, mire számíthat, és természetesen szabjuk az információkat az ő fejlettségi szintjéhez. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a stressz egy bizonyos szintje teljesen normális. A gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy a düh, a félelem, a magányosság érzete az élet természetes velejárója, és ezeket általában nem is tanácsos magunkba fojtani. És mivel a bizalom fontos, mindig biztosítsuk őket arról, hogy tudjuk: képesek kezelni ezeket a nehéz helyzeteket.

Amennyiben a gyerek nem tudja vagy nem akarja elmesélni, mi bántja, próbáljunk a saját félelmeinkről szólni. Ez azt mutatja, hogy tényleg hajlandóak vagyunk kemény témákat is érinteni velük, és ott vagyunk, ha készen állnak megvitatni ezeket. Ha végleg semmi sem vitte rá, hogy elmesélje nekünk, mi bántja, és a feszültség komoly gondokhoz vezet akár otthon, akár az iskolában, szakemberhez kell fordulnunk.

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár