Magyarországon a halfogyasztás kimenni látszik a divatból. Ennek számos oka lehet, például az, hogy friss halat beszerezni jóval bonyolultabb, mint mondjuk csirkecombot, illetve, hogy halrudacskát csak gyermekünk képes hetente tizenhárom alkalommal lelkesedéssel fogyasztani. Ettől eltekintve azonban biztosra vehetjük, hogy ha felvágottak, hurkák és még sorolhatnánk, mi minden egy részét kiiktatnánk étrendünkből, s azokat hallal helyettesítenénk, jelentősen átformálnánk halálozási statisztikánkat, melynek mai napig vezető haláloka valamilyen szív-és érrendszeri betegség.

A hal alapvetően könnyen emészthető, fehérjében gazdag táplálék. Zsírtartalma fajtánként és a hal nagyságától függően változó; példának okáért egy három kilós pontyon arányaiban jóval több zsír halmozódik fel, mint egy másfél kilós példányon. A halzsír, avagy halolaj – főképp a tengeri halaké – tartalmazza az úgynevezett többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakat, így ha zsírosabb halhoz jutunk, vegyülhet legalább öröm is az ürömbe – bár vannak, akik a kevésbé száraz húsú halakért lelkesednek. Ha mások nem, a téli álomra készülő medvék biztosan…

A halolaj áldásos hatásairól

Az emberi szervezet nem képes előállítani esszenciális zsírsavakat, azonban a szervezet összehangolt működéséhez szükségünk van rájuk. Elégtelen bevitelük mellett fokozott kockázattal jelentkeznek például szív-és érrendszeri betegségek - bár főképp idősebb korban. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük a szív-és érrendszer idő előtti elhasználódását, életmódunkat és nem utolsó sorban étrendünket már fiatal éveinktől kell egészségesebbre hangolni.

A többszörösen telítetlen zsírsavak gátolják a vérrögképződést, mérséklik a vér zsírszintjét, szabályozzál a vérnyomást, így képesek csökkenteni a koszorúér-megbetegedések rizikóját.
A heti többszöri halfogyasztás bizonyítottan csökkenti például a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Rendszeres halfogyasztók körében több mint ötven százalékkal alacsonyabb a szívhalál előfordulása azokhoz képest, aki havonta maximum egyszer esznek valamilyen halételt.

A telítetlen zsírsavak egy része pozitívan hat az agy fejlődésére is. A terhesség utolsó harmadában például többszörösen telítetlen zsírsavak halmozódnak fel az embrió agyában - ezért is van szükség koraszülötteknél ezek pótlására. A gyerekek könnyebben tanulnak, értelmi képességeik gyorsabban fejlődnek, ha rendszeresen fogyasztanak omega-3 zsírsavakat; javul figyelmük, koncentráló-és felfogóképességük is.

Ezeken túl a halolaj fontos antioxidáns is. Az antioxidánsok szerepe a szervezetben lényegében az, hogy semlegesítsék a természetes életfolyamatok során (is) keletkező, azonban esetleg túlzott mértékben felszaporodó szabadgyököket, melyek a híresztelésekkel ellentétben nem csak káros hatást gyakorolnak szervezetünkre.

A szabadgyökök és antioxidánsok esetében tulajdonképpen egyfajta kényes egyensúlyról beszélhetünk – mindkettőből megfelelő mennyiségűnek kell jelen lennie a szervezetben. A szabadgyököknek ugyanis fontos feladataik vannak: jelentős szerepet játszanak többek közt a levegő és a táplálék hasznosításában is. A páratlan elektront tartalmazó, nagy reakcióképességű szabadgyök-molekulák károsító hatása abban állhat, hogy – egyébként egyáltalán nem meglepő módon – igyekeznek felszámolni párjukat vesztett alapállapotukat, és hiányzó elektronpárjukat a mi szervezetünk sejtjeitől kívánják magukhoz vonni. Ha nagyon elkanászodnának, akkor jönnek a az antioxidánsok…

A vízben oldódó vitaminok közül halból jelentősebb mennyiség fedezheti a szervezet B1- és B2-vitamin szükségletét; ásványi anyagok szempontjából a halak vas-, szelén-, cink-, és
jódtartalma jelentős, a halkonzervek pedig az ehető halcsontok révén még kálciumban is gazdagok.

S hogy ne csak az egészségen túl az élvezeteket se hanyagoljuk el, közreadjuk az alábbi különleges receptet.

Halfilé diós bundában

(elkészítési idő: 30 perc)

Hozzávalók négy személyre:

• 4 nagy vagy 8 kis szelet friss halfilé
• 4 egész tojás
• só
• ½ dl tej
• 6 evőkanál darált dió
• 6 evőkanál előzőleg kevés vízben áztatott, majd szárazra törölt dió aprított dió
• 6 evőkanál liszt
• 6 evőkanál liszt
• étolaj

Besózzuk a halat. A lisztet a darált dióval, a tejet sóval és tojással, a morzsát az aprított dióval elkeverjük, majd bepanírozzuk a halszeleteket – vagyis rétegesen bevonjuk őket először a diós lisztel, majd a tojással, végül a diódarabos morzsával.
Közben fel is tehetjük tűzre a minél nagyobb sütőedénybe (hogy az összes szelet egyszerre sülhessen) készített olajat (abból pedig annyit, hogy lehetőleg ellepje majd a halszeleteket).
A halat közepesen forró olajba süssük – nehogy megégjen. Először fedő alatt, 3-5 percig sütjük a szeleteket, majd ha az aljuk már majdnem kész, megfordítjuk őket. A fedőt már nem tesszük vissza. A sütési idő 8-10 percnél ne legyen több.

A halat citromgerezdekkel díszítve, pirított fenyőmaggal megszórt lágy krumplipürével tálalhatjuk. Mellé tüzes és határozott savú fehérbor illik.