Hangszeren játszani előnyös az agynak

2017.02.10.

Hangszeren játszani előnyös az agynak

Jó hírrel szolgálunk a hangszerrel játszóknak! Egy új tanulmány szerint ugyanis ha valaki hangszeren játszik, az javíthatja a reakcióidejét! Ez megkérdőjelezhetetlenül egy olyan dolog, amiből az ember – tartozzon bármelyik korosztályhoz – nyilvánvalóan csak profitálhat, de különösen fontos lehet az idősebbeknek, akiknek a reakcióidejük egyre csökken a kor előrehaladtával.

A tanulmányban 16 zenész és 19 nem zenész tesztalany reakciókészségeit vizsgálták; mindannyian főiskolai vagy egyetemi hallgatók voltak. Minden zenész legalább 7 éves zenei tapasztalattal rendelkezett, és hegedűn, hárfán, zongorán, ütős vagy valamilyen más hangszeren játszottak.

A teszt úgy nézett ki, hogy a vizsgált személyek egy csendes szobában ültek, és a számítógép egerével kellett klikkelniük, amint beszédhangot hallottak vagy rezgést érzékeltek. A hangszeren játszók gyorsabb reakcióidővel bírtak.

A tanulmány vezetője szerint akik hangszeren játszanak, sokféle érzékük használatára kényszerülnek, és ezen készségeik rendszeres gyakorlása az érzékek finom hangolását végzi el.
A zenészeknek érezniük kell a húrokat az ujjaikon, de arra is koncentrálniuk kell, hogy a helyes hangot játsszák le, s ekkor ujjaikkal már nyomást kell gyakorolniuk. Ezekkel a gyakorlatokkal az agyban különböző érzékelési útvonalakat erősítenek meg, melyek több éves gyakorlás hatására még kifejezettebbé válnak.

Mivel a reakcióidő lassul a kor előrehaladtával, érdemes lehet hangszeren játszani, ugyanis ennek segítségével harcolhatunk az öregedés kognitív jeleivel szemben.

Korai még messzemenő következtetéseket levonni, annyi azonban már bizonyos, hogy egy 2015-ös tanulmányban is leírták: a zeneterápia – abban az esetben az éneklés hatását vizsgálták – javította a memóriát a demenciával küzdő emberekben.

A kutatók azt mondják, hogy ha a hangszerjátékot vagy bármiféle multiszenzoros gyakorlatot össze tudnák kapcsolni az idősebb zenészekben a kognitív hanyatlás megelőzősével, remek bizonyítékot szolgáltatnának a nagyobb populációban való hatékonyság vagy segítőkészség bizonyítására.

Mi a helyzet akkor, ha középiskola óta nem volt semmiféle hangszer a kezünkben?
Túl késő elkezdeni?


Arra nincs bizonyíték, hogy a felnőttkorban elkezdett hangszerjáték is pozitív hatásokkal bírhat, de ártani minden valószínűséggel nem fog. Tanulhatunk viszont fegyelmet, fókuszálni egy adott dologra, építhetünk új kapcsolatokat az agyunkban, és örömet is szerezhetünk magunknak vagy akár másoknak is. Még ha nem is az lesz a végkifejlet, hogy gyorsul a reakcióidőnk, a fentebb említett dolgok mind előnyt hordoznak egy kiegyensúlyozottabb élethez.


Forrás: http://www.realsimple.com



Szakértőink

dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos



Bezár