Azokat a kisbabákat szokás hasfájósnak nevezni, akik jól tápláltak és egészségesek, ám mégis sokat sírnak. A hasfájós korszak általában három hetes korban kezdődik: azok a babák érintettek, aki minimum három héten át, hetente legalább három napon, naponta három óránál többet sírnak igen fájdalmasan, látszólag ok nélkül. Mivel hagyományos gyógymódokkal a probléma nem orvosolható, a szülők elkeseredettségükben gyakran különböző alternatív módszerekkel próbálják megnyugtatni keservesen zokogó gyermeküket.

Noha bizonyos klinikai tesztek szerint ezek a módszerek néhány újszülöttnél pozitív eredményeket hoznak, az exeteri Peninsula Medical School friss tanulmánya megállapítja: a vizsgálatok többségénél különböző okokból az áldásos hatás mégsem kezelhető tényként (például mert túl alacsony volt a felmérésben résztvevők száma, vagy szimplán csak egyedi eseteket vettek alapul). A tanulmány leszögezi: semmiféle bizonyíték nem támasztja alá minden kétséget kizáróan, hogy bármilyen fajta kiegészítő vagy alternatív gyógymód elmulasztaná a csecsemőkori hasfájást. Ugyanakkor miután megbizonyosodtak róla, hogy az alternatív módszerek általában véve nem jelentenek veszélyt a kicsikre, a gyermekorvosok továbbra is előszeretettel ajánlják ezeket.

A szerzők összesen tizenöt, az alternatív módszerekre vonatkozó átfogó felmérést vizsgáltak át tíz különböző országból, összesen csaknem ezer gyermekre vonatkozóan. Ebből csupán nyolcat ítéltek módszertanilag megfelelőnek, de még ezek eredményei sem teljesen megbízhatóak. A vizsgált alternatív módszerek köre igen kiterjedt volt, a hátgerincmasszázstól egészen a gyógynövények, a glükóz, a szacharóz, illetve különféle probiotikumok alkalmazásán át egészen a reflexológiai eljárásokig terjedt. Több felmérés is azt állapította meg, hogy bizonyos gyógyteák, netán az édeskömény-kivonat enyhítették a kisbabák fájdalmát, más vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy a gerincmasszázs következtében sírtak jóval kevesebbet a kicsik. A probiotikumokat vizsgáló egyik tanulmány szerint a reuteria probiotikumban részesített csecsemők 95 százaléka szintén kevesebbet sírt, míg a simethicont kapó babák mindössze 7 százalékánál sikerült javulást elérni. Ami a reflexológiai módszereket illeti, az egyik vizsgálat tanúsága szerint leginkább abban az esetben sikerült javítani a kicsik kedélyállapotán, ha a lábuk volt a célterület.

Az exeteri kutatók leszögezik: a felmérések bizonyos hányada reménytelinek tűnik, de szélesebb körű vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy bármelyik alternatív módszerről biztosan megállapíthassuk, hatásos a kólikával szemben. A csecsemőkori hasfájás oka ugyanis továbbra is ismeretlen, habár a kutatók számos tényezőt sorolnak fel lehetséges eredőként az allergiától kezdve egészen az emésztőrendszer fejletlenségéig. Az esetek többségében a babák egyszerűen „kinövik” a hasfájást.