Hasznos újévi fogadalmak - egy kis történelem

Hasznos újévi fogadalmak - egy kis történelem

Az újévi fogadalmak története Kr.e. 153-ra datálódik vissza, amikor Janus – a kezdet és vég istene a római mitológiában, a január hónap névadója – a naptár elejére került. Mivel kétarcú istenség volt, képes volt egyszerre visszatekinteni a múltba és előre látni a jövőbe, ezáltal az ősi fogadalmak szimbóluma lett. Ilyenkor sok római bocsánatot kért ellenségeitől és ajándékokat adott át az újév kezdete előtt.

Az újév nem mindig január 1-jén kezdődött, és ma sem mindenhol kezdődik e napon. Csak azok a kultúrák ünneplik ilyenkor, amelyek a 365 napos naptárat használják. Kr.e. 46-ban Julius Caesar bevezetett egy új kalendáriumot, amely jobban tükrözte felosztásában az évszakok múlását, mint a korábbiak. Január 1-je ekkor lett a naptár első napja, és az első hónap ekkor nyerte el nevét Janus, a kezdet és vég istene után.

December 31-én éjfélkor a rómaiak elképzelték, amint Janus visszanéz az óévre és másik arcával a jövőbe tekint. Ezen az éjszakán szerencsehozó ajándékokat adtak egymásnak, egy idő múltán főként a csonthéjas termések (pl. dió) és a Janus arcával nyomott érme lett a legnépszerűbb ajándék.

A középkorban a keresztények december 25-re, Jézus születésére tették át az újév napját. Később azonban március 25-re változtatták ezt a dátumot, mert ekkor tartották az Angyali Üdvözlet ünnepét. A XVI. században aztán XIII. Gergely pápa felülvizsgálta Caesar kalendáriumát, és visszahelyezte az évkezdés napját január 1-re. Ez utóbbi két naptárban az a közös, hogy mindkettő a Naphoz igazodik: egy év annyi idő benne, amennyire a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja, s mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek.

Néhány kultúrában azonban holdnaptárakat használnak – ebben egy év kevesebb, mint 365 nap, mivel a hónapok a holdfázisokhoz igazodnak. Ilyen például a kínaiak naptárja is: náluk az újév akkor kezdődik, mikor a Nap belép a Vízöntő csillagjegyébe és elérkezik az első holdtölte (ez valamikor január 19. és február 21. között következik be).
Noha nem mindenki tartja ugyanakkor ezt a jeles napot, az minden kultúrára elmondható, hogy hatalmas ünnepléssel és szerencsehozó tárgyakkal lépnek át a régiből az új évbe.


Ókori szokások

Az újévköszöntés a legősibb szokások egyike – a tudósok ismeretei szerint már 4000 évvel ezelőtt, Babilonban is tartották már, igaz, ekkor még (a mai naptár szerinti) március 23-án. Bár a babiloniaknak nem volt naptárjuk, a késő március időszaka mégis logikus választás, ha az újrakezdést kell megünnepelni. Hiszen ilyenkor kel életre újra a természet, nyílnak a virágok – ehhez képest a január elseje teljesen jelentéktelen, nincs se mezőgazdasági, se egyéb jelentősége. A babiloni újévet 11 napon át ünnepelték, és minden napnak megvolt a maga forgatókönyve. Így hát talán nem túlzás azt állítani, hogy a modern kori szilveszter feltehetőleg csak halvány próbálkozás az akkori rendezvényekhez képest.


Forrás: www.goalsguy.com


Szakértőink

dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus



Bezár