A gyerekek imádják a hasonló kerti játékokat, főleg, ha kézzel fogható, gyors jutalomban részesülnek a sikerek révén. Nem biztos, hogy gyermeke olyan ügyességgel leli majd meg az elrejtett hímes- vagy csokitojásokat, mint a rokongyerekek, ezért gondoskodjon jóelőre arról, hogy sikerélménye legyen: jelöljenek ki minden gyerek számára egy-egy régiót a kertben, vagy beszélje meg a nagyobb rokongyerekekkel, hogy engedjenek kicsit az ön kedvéért.

 

Húsvétkor ugyanolyan nehéz kontrollálni a mértéktelen édességfogyasztást, mint karácsonykor, de azért törekedjen rá. A csokinyuszikat és csokitojásokat kilószámra osztogató rokonok elől valószínűleg nincs menekvés, azt viszont könnyen egyértelművé teheti, hogy a nassolóhadjárat nem otthon veszi kezdetét. Higgye el, gyermekét annyira lekötik majd a kis játékok, egyéb apróságok, hogy eszébe sem jut majd csokit követelni ezek mellé. Az sem utolsó szempont, hogy ezek még mind meglesznek akkor, amikor a csokinyulakat vagy felfalták, vagy megavasodtak a szekrényben.

 

Főleg akkor ne, ha egyébként nem szoktak rendszeresen járni, csak karácsonykor és húsvétkor. A gyerekeket egy időre leköti a húsvéti szentmise, főleg, ha még nem láttak ilyet, de ez alapvetően azért nem az ő tempójuk. Készüljön fel arra is, hogy esetleg idő előtt távozniuk kell, és ne csináljon belőle ügyet. Senki sem fog görbe szemmel nézni önökre ekkor sem.

 

A gyerekek másképp viselkednek, ha nem csak a szüleikkel, hanem mellettük még a nagyszülőkkel, unokatestvérekkel együtt töltik az időt. Ilyenkor törvényszerűen több a súrlódás is, hiszen a gyerek megpróbálja kijátszani egymás ellen a jelenlévőket, feszegeti a határokat. Mindez teljesen természetes, és nem rosszindulatból csinálja – ne is kezelje így a kísérleteket, amik néha roppant fárasztóak tudnak lenni. Lazuljon el, és érezze jól magát inkább! Nincs miért idegeskedni, néhány nap után minden visszazökken a rendes kerékvágásba, addig pedig miért ne mulatna jól ön is?