Az elég­te­len orr­lég­zés kö­vet­kez­té­ben a to­rok és a ga­rat, a gé­ge ki­szá­rad, s ez kel­le­met­len ér­zést okoz a nát­há­tól amúgy is szen­vedő be­teg­nek. Ízér­zé­sza­var is ki­a­la­kul­hat. A szé­na­nát­ha di­ag­nó­zi­sát könnyű meg­áll­apí­ta­ni, mert a pol­len­sze­zon­hoz kötődik, és az al­ler­gi­át oko­zó vi­rág­zás­sal egyidőben lép fel, il­let­ve szű­nik meg. Tü­ne­tei az első év­ben a leg­he­ve­seb­bek.
Később bi­zo­nyos mér­té­kig csök­ken­nek, de min­den év­ben ugyan­ab­ban az időben tér vissza. Né­ha spon­tán ja­vu­lás is be­kö­vet­kez­het, en­nek az okát azon­ban nem is­mer­jük. A tü­ne­tek nap­köz­ben is in­ga­doz­nak, mert a le­vegő pol­len­tar­tal­ma is vál­to­zik. En­nek kon­cent­rá­ci­ó­ja függ a szél­moz­gás­tól és a le­vegő pá­ra­tar­tal­má­tól. Ha­zánk­ban a leggyak­rab­ban a par­lag­fű­re, a vad­ken­der­re és a nyár­fa pol­len­je­i­re va­gyunk al­ler­gi­á­sak. A par­lag­fű leg­he­ve­seb­ben szep­tem­ber­ben és ok­tó­ber­ben tá­mad.
Né­hány jó ta­nács:

• A szé­na­nát­há­ban szen­vedők le­hetőleg csak szél­men­tes időben, és eső után szellőztes­se­nek.
• A gép­jár­mű­ve­zetők le­hetőleg ne húz­zák le az ab­la­kot; szá­raz, po­ros időben ne ke­rék­pá­roz­zunk, ne mo­tor­ke­rék­pá­roz­zunk, és mi­nél ke­ve­seb­bet tar­tóz­kod­junk a sza­bad­ban.
• A vad­ken­dert és a par­lag­fü­vet min­den­kép­pen írt­suk ki a ker­tekből, az utak mellől és a köz­te­rü­le­tekről. Saj­nos, ezek egy­re na­gyobb te­rü­le­te­ket fog­lal­nak el ha­zánk­ban is.
• A sze­zo­ná­lis al­ler­gi­á­ban szen­vedők az ar­ra ér­zé­keny nö­vény vi­rág­zá­sa előtt ke­res­sék fel a há­zi­or­vost, vagy a fül-orr-gé­gészt, hogy meg­fe­lelő időben fel tud­ják írat­ni a gyógy­sze­re­ket, és így a tü­ne­tek je­lent­ke­zé­se előtt el­kezd­hes­sék szed­ni eze­ket. Ma már ha­tá­sos gyógy­sze­rek áll­nak a ren­del­ke­zé­sünk­re, de saj­nos az ese­tek nagy ré­szé­ben a be­teg­sé­get meggyó­gyí­ta­ni nem tud­juk, csak a kel­le­met­len tü­ne­te­ket eny­hít­het­jük.