Lábaink lappangó veszedelme – November 17. „Ne gyújts rá!” világnap

2016.11.17.

Lábaink lappangó veszedelme – November 17. „Ne gyújts rá!” világnap

A  világon a Föld lakóinak egyharmada, több, mint egymilliárd ember fújja nap mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg több mint 3 millió ember halálát okozza évente. A dohányzás egyik igen súlyos következménye, az alsó végtagi érszűkület, amely gyakran akár mindkét láb elvesztéséhez vezethet. A betegség nőknél korábban jelentkezik, mint a férfiaknál. November 17-én van a „Ne gyújts rá!” világnapja.

Minden év novemberének harmadik csütörtökjén arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy (legalább) egy napig függesszék fel káros szenvedélyüket. Prof. Pécsvárady Zsolt, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) elnöke elmondta, hogy Társaságuk azt szeretné elérni, és arra hívja fel a figyelmet. hogy  ez a füstmentes időszak egy életen át tartson.

Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.

Hazánkban évente 6000-8000 amputációt végeznek, amelyek jelentős részben a dohányzásra vezethető vissza. 65 év felett minden ötödik embernek perifériás érbetegsége van. Az aktív dohányzás önmagában 5x-re  emeli az érszűkület kialakulásának esélyét. A már leszokott dohányosok esetében a kockázat mértéke jelentősen csökkenthető, és a vizsgálatok eredményei alapján soha nem késő megkezdeni a leszokást. Ugyanakkor egészen megdöbbentő, hogy azokhoz képest, akiknek nem kellett rendszeresen mások füstjét szívniuk, a passzív dohányosoknál 20 százalékkal nagyobb volt az érszűkület rizikója. Tudjuk, hogy az érszűkület kialakulásának számos rizikótényezője van, de tény, hogy a perifériás érbetegség szempontjából közel azonos mértékben a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabb szereplő, szemben a szíveredetű érszűkülettel, ahol a kóros vérzsírszint illetve a stroke esetében a magas vérnyomás a legdominánsabb rizikó.

Azok körében, akik nap, mint nap fújják a füstöt  az alsó végtagi érszűkület többszöröse a nem dohányzókhoz képest. A betegség a nőknél sokkal korábban jelentkezik, mint a férfiaknál.

A dohányzás tehát a szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora, amely során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, beszűküléséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. Az alsó végtagi keringészavar miatt viszont  sok esetben az  amputáció válhat szükségessé.

Az érszűkület kezelésének az elsődleges célja a beteg tüneteinek javítása. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő életmódváltás, a dohányzás csökkentése, lehetőség szerint végleges elhagyása, a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás,  koleszterin- és a vércukorszint beállítása, a testsúly karbantartása, valamint a szűrővizsgálatok elvégzése.

Az igazsághoz tartozik, hogy vannak olyan folyamatok, amelyek már nem visszafordíthatatóak, tehát a dohányzás elhagyása önmagában nem old meg minden problémát.  Mindenesetre csökkenti a betegség előrehaladását és a szükségessé váló érműtétek, tágítások tartós eredményességét is jelentősen javítja. Nem utolsó sorban a dohányzás egyéb szerveket érintő károsító hatása is megszűnik.

Azt állítják, hogy az érszűkület elsősorban az idősek betegsége, azonban egyre fiatalabb korosztályt érint. Ez azzal magyarázható, hogy aki húsz éves kora előtt napi egy doboz cigarettát  szívott el, azoknál már negyven éves kor körül kialakulhat a betegség.

Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.

Mindenkinek  össze kell fognia, mind a dohányzóknak, mind a nem dohányzóknak egyaránt  s  mindent meg kell tenni, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Ne csak ezen az egy napon, hanem egy életen át !

Nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes slukknak  egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene a korunk pestisének tartott  szenvedély betegség  tovább fogja szedni áldozatait.

A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire.

 
Aktív és passzív dohányzás
 
A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.

Hogyan szokjunk le?


A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre. Temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.

A nikotinmegvonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.
 
Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

  • Hagyjon időt saját magának!
  • Készüljön tudatosan!
  • Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop”-ot.
  • Tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.
  • Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében.
  • Nyugodt időszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.
  • Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!
  • Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!


A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat. Étrendünk átalakításával meg tudjuk előzni szervezetünknek ezt a mérgezés alól felszabadult reakcióját.

 

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár