A mell alkotórészei a mirigyszövet, a kötőszöveti állomány (amely a mell formáját és támaszát biztosítja) és a zsírszövet.
E három összetevő egyedi aránya adja a keblek egyéni jellegét, méretét, formáját és feszességét. A terhesség alatt és a szülés után az emlők megnagyobbodnak, majd a szoptatás befejezése után a mirigyállomány sorvad, ezért a mell általában kisebb lesz, és megereszkedik. Az életkor előrehaladtával a zsírszövet fokozatosan átveszi a mirigyszövet helyét, ezért a mell lágyabb és puhább lesz.
A fenti hatások csökkentésére, valamint a fejletlen, kis domborulatú mellek méretének megnövelésére alkalmazzák az emlőnagyobbítást.

Az emlők nagyobbítása a mirigyállomány mögé, vagy a mellizom alá beültetett protézissel történik. A kétféle behelyezés eredményeként némileg eltérő mellforma érhető el. A vékonyabb bőrű filigrán, kevés mirigyállománnyal rendelkező páciens esetén az izom alá való elhelyezés indokolt. Aszimmetrikus emlők esetén eltérő nagyságú protézisek behelyezésével az aszimmetria kiegyenlíthető.
A műtéti behatolás több helyen történhet: a mell alatti redőben ejtett harántmetszésből, a bimbóudvar szélén ejtett félköríves metszésből, illetve a hónaljban ejtett metszésből. A sikeres műtét után nem lehet megállapítani a mell formája, tapintása alapján, hogy implantátumot ültettünk be. A protézis nagyságának meghatározásakor figyelembe vesszük a mell mirigyállományának tömegét, a mell formáját, a testmagasság és a mellkas szimmetria viszonyait, a bőr alatti szövetek vastagságát, a bőr állapotát, valamint a páciens elképzelését.

Az egy-másfél órás műtét altatásban, kivételes esetekben helyi érzéstelenítésben végezhető.
A műtét végrehajtása előtt mindenképpen javasolt bőrgyógyászati vizsgálat elvégzése, mivel csak egészséges emlő és emlőkörnyék bőrén javasolt a műtétet elvégezni. A bőrgyógyászati vizsgálat kiterjed az emlő bőrén elhelyezkedő betegségek kezelésére, a bőrnövedékek, angiómák eltávolítására, az emlő alatti gombásodás, intertrigo, kipállás megszüntetésére.
Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a műtét utáni hegkezelésre, hiszen bármilyen sikeres volt a műtét, az esetlegesen kialakuló csúnya hegek nagymértékben befolyásolhatják a műtéti összképet. Tudnunk kell azonban, hogy a hegeket nem lehet teljesen eltüntetni. Az egyszer már kialakult heg alakja állandó, de dermatológiai kezelésekkel sokat javíthatunk az esztétikai megjelenésén.

A hegek kialakulásának oka az, hogy a szervezet a kialakult kötőszöveti hiányt nem teljes értékű szövettel pótolja. A hegkezelést azonnal a varratszedés utáni időszakban meg kell kezdeni. A pirosas színű friss heg belsejében lézerrel elzárják a kapillárisokat, így előzve meg a heg túlfejlődését, és a heg kivilágosodása felgyorsul. A nagyenergiájú villanófény hőenergiája stimulálja a sérült kötőszövetet, a hegszövet hamarabb „erőssebbé” válik, szakítószilárdsága nő és fokozatosan kialakul a hagyományos kollagén struktúra, vagyis a heg egyre jobban hasonlít a teljes értékű kötőszövetre. A még tökéletesebb eredmény eléréséhez kozmetikai kiegészítésként javasolt a dekoltázs nyirokmasszázs és a Thalassoterápia. A kezelés hatására a nyirokkeringés és a bőrfeszesség fokozódik.

Mint a fentiek alapján látható a sikeres plasztikai műtéthez nélkülözhetetlen a pácienssel közösen kialakított elő-, és utókezelési stratégia, amely lehetővé teszi, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban érjük el a műtét előtt kitűzött célunkat.