A meditáció jelentősen enyhíti a depressziós tüneteket is. Egy kutatás során harminchat klinikailag igazolt depressziós beteget vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy szimptómáik intenzitása nagyjából a felére csökkent mindössze három hónap alatt, az előnyök pedig további egy éven át érezhetőek voltak. Egy másik tanulmány szerint a depresszió tünetei szintén három hónap alatt harmaderősségűre csökkentek – ebben a mintában száztizenkét esetet tanulmányoztak. Az arány tehát a két felmérés esetében eltért, de a pozitív hatás mindkét körben egyértelműnek bizonyult.
A meditációnak emellett más előnyei is vannak. A régóta rendszeresen meditáló embereknek például jelentősen fejlettebb a hippokampuszuk. Ez az előagynak azon része, amely az emlékezésben, az összetett információk feldolgozásban és a térbeli tájékozódásban egyaránt kulcsszerepet játszik. Mindemellett a rendszeresen meditálók esetében a szürkeállomány is fejlettebbnek bizonyult, mint azoknál, akik sosem éltek a regenerálódás ezen módozatának előnyeivel. További amerikai vizsgálatok tanúsága szerint a meditálók vérnyomása általában véve alacsonyabb, és körükben egész pontosan 47 százalékkal alacsonyabb a stroke és a szívinfarktus kockázata is.
Nem szabad megfeledkezni a meditáció fájdalomcsillapító hatásáról sem, amely egy szintén idei kutatás szerint erősebb a morfiuménál is. A szakemberek úgy találták, hogy mindössze egy órányi meditációs tréning közel felére csökkenti a fájdalmat. Erre az eredményre úgy jutottak, hogy a vizsgált betegek lábához forró eszközt érintettek, és eközben, majd később is alaposan megvizsgálták az agyi tevékenységet. A fájdalomérzet 11 és 93 százalék közötti értékekben csökkent a kísérlet „áldozatainak” esetében, a meditáció ugyanis csökkentette az agy azon területeinek aktivitását, amelyek a fájdalomérzetért felelősek, és ösztönözte a működést azokon a részeken, ahol az agy a fájdalommal kapcsolatos emlékeket, tapasztalatokat rendszerezi, ám egyúttal a védekezési mechanizmusokat is összegzi.
Ami a meditáció relaxációs hatásait illeti, bizonyított, hogy az érzelmekért és az ösztönös viselkedésért, illetve a konfliktuskezelésért felelős agyterületeken erősödik a neuronok közötti kapcsolat és összhang meditálás közben és után. Emellett a meditáció csökkenti a stresszhormon kortizol szintjét a szervezetben: ezen a téren már napi húsz perc is kimutatható eredményeket hoz. A meditálók könnyebben jönnek ki a sodrukból, és kevésbé fáradékonyak is.
Mindehhez adalék, hogy a fentiek nem kizárólag embereknél működnek: szintén kísérletek igazolják, hogy a jógához alkalmazott meditációs zenék a macskákra is idegnyugtató hatást gyakorolnak, és még a légzésük is lelassul, amikor ilyeneket játszanak le nekik.
