Milyenek a sebek?
Az ép kültakaró könnyen megsérülhet. A sérülés jellegéből adódóan a sebek lehetnek felszínes sérülések, amikor csak a bőr felületes rétegei károsodnak, s előfordulnak olyan mélyebb sebek is, amelyeknél a bőr mellett a bőralatti kötőszövet, az izom, az erek vagy, idegek, vagy akár csontok is sérülnek. De csoportosíthatjuk a sebeket méretük, keletkezésük, elhelyezkedésük, illetve a sérülés mechanizmusa szerint. Lehetnek zúzott, vágott, szúrt, szakított, horzsolt sérülések. Mivel a sérüléssel létrejön egy hámhiányos terület, így a nyílt seb behatolási kaput képez a kórokozók számára. A legfontosabb teendő a vérzés csillapítása mellett a fertőzés megakadályozása. Elsőként kiemeljük a nagyon gyakori horzsolt sebeket. Ezek többnyire csak a hámréteget érintő felszínes sérülések, amelyek azonban jelentős fájdalommal járnak és gyakran szennyezettek is.
Hogyan lássuk el a horzsolt sebeket?
Mechanikus tisztítás
A seb környékéről a piszkot, vagy a vért kifelé haladó, törlő mozgással, steril gézzel letöröljük. A használt gézzel a sebet már nem érinthetjük. A seb körüli bőr tisztítására használhatunk sebbenzinnel, alkohollal, vagy akár tiszta vízzel megnedvesített gézlapot, vigyázva arra, hogy a folyadék a sebbe ne csorogjon. A seb széleit 1-2 ujjnyi szélességben tisztítjuk körbe.
A seb fertőtlenítése
Fontos olyan fertőtlenítőt használni, amely a sebbe is bekerülhet, hatásos, és nem okoz további fájdalmat (általában jól bevált a komplex jódot tartalmazó fertőtlenítők alkalmazása). Steril kesztyűvel, vagy csipesz segítségével megfogjuk a fertőtlenítő oldattal átitatott steril gézt, amellyel finom mozdulatokkal lemossuk a sebet, majd közvetlen környékét.
Steril fedőkötés
A sebre kizárólag steril gézből készült kötszert szabad tenni. A sebfedésre használt gézlapokat pólyával rögzítsük. A kisebb sérülések ragtapasszal is leragaszthatók. A steril lapnak, ragtapasznak csak a szélét fogjuk meg, amely a sebbel közvetlenül nem érintkezik. Vigyázzunk arra, hogy a seb nem lóghat ki a kötés alól, s a ragtapasz ragasztós része nem érintheti a sebet.
Vérzéscsillapítás
Általában pár percen belül a szervezet saját vérzéscsillapító mechanizmusainak köszönhetően a vérzés megszűnik. Ha nem így van, akkor valószínű, hogy mélyebb a seb, nagyobb artériát (vagy vénát) érintett, de az is lehet, hogy a sérült vérzékenységben szenved, vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. szívbetegek).
Mit nem szabad tenni?
Tilos a sebbe kenőcsöt, hintőport tenni (kemény var alakulhat ki, ami alatt a kórokozók elszaporodhatnak és elgennyedhet a seb, a hintőpor irritálja a szöveteket). Nem szabad a sebbe kézzel belenyúlni, a beszorult nagyobb idegentest (üvegszilánk, törmelék, stb.) eltávolítását a helyszínen megkísérelni. A sebszéleket ne húzogassuk, vattát közvetlenül a sebbe ne tegyünk. Házilag csak a kisebb horzsolt és vágott sebek láthatók el. Nagyobb területet érintő, vagy erősen szennyezett, esetleg csillapíthatatlan vérzéssel járó sebekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni!