A „sportolás” fogalom nemcsak a kiemelkedő teljesítményekre törekvő versenysportot takarja. Kiemelkedő teljesítményhez kiemelkedő tehetség, elhivatott szorgalom, jól képzettség és szerencse kell. Az egészség megszerzéséért és élethossziglani fenntartásáért sokkal kevesebb: heti 5-6 órányi, olyan intenzitású testmozgás kell, amelyik meglihegtet, s ha nem vetkőzünk neki, megizzaszt. Persze a több, az erősebb még jobb, de ennyi elegendő a közepes fittség eléréséhez és megtartásához.

Hetente ötször egy óra sportolás? Kinek van erre ideje?

Gondolkozzunk és számoljunk egy kicsit! Van heti két testnevelés óra, ennek 45 percéből kb. 20-25 perc az, amelyikben teljesülnek a testmozgás fenti kritériumai. Húha, még legalább hatszor ennyi kellene! Megoldható-e, hogy iskolába jövet-menet gyalog, vagy biciklivel járjunk? (Heti fél-egy óra) Ugye a hétvége sem telhet el – lehetőleg szabadban, tiszta levegőn – gyalogtúra, gombales, biciklitúra, szánkózás, családi sportvetélkedő, mezőgazdasági vagy építő „tevékenység” nélkül (1-2 óra)? És hétközben: bizonyára van délutáni sportkör, vagy „tömegsport” foglalkozás az iskolában, még ha a gyerek nem is a kedvenc sportját gyakorolhatja (1-2 óra).

Kedvenc sportunk?

Hát, ha van ilyen, az nagyszerű! Akad-e elérhető távolságban egy sportpálya, egy konditerem, egy iskola, egy közösségi ház, egy templomudvar, ahol ezt űzhetném hetente legalább két-három edzésen?
De térjünk vissza a hétköznapok realitásaihoz. Otthon a teraszon, a garázsban néhány súlyzóval, gumikötéllel, vagy nyúlékony szalaggal, seprűnyéllel felszerelkezve kitűnő, úgynevezett köredzést tudok magamnak kifejleszteni. A kifejezés a konditeremből származik, ahol „körbejárom” a gépet, a termet, mindegyik mozgáslehetőséget 10-15-ször ismétlek. Feladat a fekvőtámasz, a guggolás, a felugrás..., stb. is, amelyekhez eszközökre sincs szükségem, csak két négyzetméternyi területre. Amely lehet akár a park, a játszótér széle is. Ha ezeket a mozgás feladatokat 20-30 percig végzem megállás nélkül, lihegve, verejtékezve, az egészség szempontjából közel annyi jó tettem magamnak, mintha kocogtam volna. Lendületes gyaloglás, kocogás, futás ... „a láb mindig kéznél van” – mondta Peterdi Pál. Futni az tud, aki legalább 20 percig képes ezt végezni megállás nélkül. Bármilyen lassan is. Ha nem szoktunk hozzá, hamarabb elfulladunk, a lábunk, a csípőnk „elfárad”. A szoktatás nagyon gyors fejlődést hoz: sikerélményt. Akárcsak az úszás. De ott is számolni kell a megtett uszodahosszakat, métereket: legalább egy kilométert, legalább harminc percet ússzunk. Ússzunk, ne csak szaunázzunk.

Tud­ják, mi a leg­jobb az egész­ben?

Az, hogy uralmunk alá hajtottuk a lustaságunkat, hogy a gyorsan pergő időt megfogtuk és hasznunkra fordítottuk. Fogadják meg a következő tanácsokat:

• „Gyakrabban fázik meg a gyerek, ha kiizzad a szaladgálásban.” – hallani gyakorta. Nem az izzadás a baj, hanem ha ráhűl a ruha. A testmozgás kezdetén fokozatosan nyitom a cipzárt, vetem le a ruharétegeket, a mozgást pedig a meleg öltözőben alsónemű cserével, vagy a zuhany alatt fejezem be. A hajamat megszárítom mielőtt a hidegbe kimegyek, a nagykabátomat csak akkor veszem fel, amikor már kijöttem a szabadba.
• Kiváló testmozgásra adnak alkalmat a már említett sportágakon kívül az önvédelmi sportok, a foci, a többi labdajátékban elvégzett edzés, a társas és egyéb tánc, a gyalog-, és kerékpáros túrázás. Szóval bármilyen mozgás, ha az lihegtet, megizzaszt, nagy izomcsoportjainkat sokoldalúan veszi igénybe.
• A koraérett és az agresszív fiatal leginkább a küzdősportokban élheti ki magát és egyúttal megtanulja szabályozni energiáit. Aki nem kedveli a test-test elleni küzdelmet, annak számára a háló által elválasztott játéktér adhat játszási, vagy versengési alkalmat. A jó oktató minden sportágban törődik az „általános” képességek szintre hozásával és megtartásával, így például a pingpongozáshoz is hozzátartozik hetente néhány tartós futás az állóképesség ápolására, tornatermi edzések az erő fenntartására, valamint hajlékonysági és ügyességi gyakorlatok.
• Ha a szülő nem akar versenyzőt neveltetni a gyermekéből, terelje át egy másik sportágra, amikor a heti edzésszám négy-ötnél tart. Minél több sportmozgást ismer meg, annál többől választhat felnőtt korában.
• A „divatos” sportok gyakorlása többnyire költségesebb, kevésbé fejlesztik a szívet, tüdőt, érrendszert, mint a fáradságosabb állóképességi sportágak. Ám például a tenisz akár életre szóló társasági kapcsolatot jelent, hiszen a kor nem szab határt az űzhetőségének. A szorongás, a depresszió – ezek a gyakoriságuk folytán népbetegségnek számítanak! – társas környezetben sokkal könnyebben oldódik. Kiváló társ a ló! A gyógylovaglás idegenforgalmat is vonzó programmá válik.