Munkamániás vagy?

Munkamániás vagy?

A "munkamánia" kifejezést először 1971-ben használta a pszichológus, Wayne Oates és úgy definiálta, mint a szüntelen, ellenállhatatlan vágy a folyamatos munkára.

A munkamánia jelei


A pszichológusok és mentális egészséggel foglalkozó kutatók sokat vitatkoztak a munkamánia definícióján.
Bár hivatalosan nincs mentális betegségként nyilvántartva, egy dolog biztos: nagyon is valós mentális zavar, súlyos következményekkel a szenvedő és környezete számára.
A munkamánia összetett betegség, amely során az egyén pszichológiailag, érzelmileg és társadalmilag függővé válik a munkától. Krónikus és progresszív függőség.


Túlóra vagy függőség


A munkához fűződő egészségtelen függőség más, mint a hosszú ideig tartó munkarend, ezért is nehéz megkülönböztetni őket.
Még 1998-ban is, az Egyesült Államokban volt az egyik legmagasabb a heti 50 óránál többet dolgozók aránya, de ez még nem jelenti azt, hogy a munkamániások országává váltak volna. Bizonyos foglalkozások egyszerűen hosszú idejű munkanapokat igényelnek. Csak azért, mert valakinek ilyen munkahelye van, még nem tekinthetjük függőnek.
Ugyanakkor a kultúránk a keményen dolgozó embereket jutalmazza. Ez azt jelenti, hogy ha függővé válunk, lehet, hogy észre sem vesszük. Mi a különbség tehát a hosszú ideig dolgozó, és a munkafüggő ember között? A munkafüggő képtelen lelkileg elszakadni  a munkától, még akkor sem, ha távol vannak az irodától.


Munkamánia és egészségügyi problémák


Amikor nem tudsz elszakadni a munkától, a stressz, a szorongás, és a depresszió szintje nő, és alvási problémák lépnek fel.
A krónikus stressz hatása alatt a szervezeted nagy nyomás alá kerül, ami olyan tüneteket okozhat, mint a magas vérnyomás, vagy a magas kortizol szint.
Ennek következtében nagyobb lesz a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, illetve akár a halál kockázata is.

Ráadásul a munkamánia a kapcsolataidra is kihatással lehet, ami vezethet:

  • magányhoz
  • elszigeteltséghez
  • depresszióhoz


A munkamánia néha mentális társbetegségekkel jár együtt, például kényszerbetegséggel (OCD) vagy bipoláris zavarral.


A munkamánia gyógyítható


A munkamániát lehet kezelni, de először fel kell ismerned, hogy problémád van. Próbáld meg kellő távolságtartással, kívülről figyelni mi történik veled. Ne ess abba a hibába, hogy elvakítson a munkáért kapott elismerés, hogy elterelje a figyelmed az emberi kapcsolataidról, vagy az egészségedre kiható következményekről.

A nagy teljesítménnyel rendelkező emberek könnyen válhatnak munkamániássá, ha gyerekkoruk óta elismerésben részesültek az iskolai, és később munkahelyi teljesítményük miatt. Fontos megérteniük, hogy nem kockáztatják a sikereiket azzal, ha lassítanak a tempón.
A munkamániások gyakran más munkamániások családjában nőnek fel, ezért normálisnak láthatják ezt az életritmust, de valamilyen trauma hatására is kialakulhat a munkába menekülés; ebben az esetben a munkamánia akkor szűnik meg, ha a benne szenvedő szembenéz az azt kiváltó traumatikus élménnyel.


Így győzd le a munkamániát

Ha már felismerted, hogy munkamániád van, a következőket javasoljuk egy egészségesebb munkarend eléréséhez:

1. Szabj meg egy határidőt a munkavégzés befejezéséhez. Ha egy adott időben abba kell hagynod a munkát, fel tudsz készülni a következő napra. Fontos, hogy tartsd is be a határidőt. Ha lehet, legyen fix ebédszünet is. A fix határidőkhöz kötött munka vezethet nagyobb hatékonysághoz is.
2. Szervezz programokat a munkavégzés utánra. Például menj sétálni, meditálj, írj naplót, vagy készíts vacsorát munka után. Ha kialakítasz egy napirendet, arra támaszkodva aktív maradhatsz akkor is, ha nem dolgozol. Mindenkinek magának kell tudni kialakítani a saját napi rutinját, ami akkor megfelelő, ha egészséges módon tudja elvonni a figyelmet a munkáról.
3. Tölts időt a barátaiddal, családoddal. Az együtt töltött idő segít javítani a kapcsolataidon, és az egészséged is jobb lesz. Írd be a naptárba, hogy ne felejtsd el.
4. Ha nehézségeid vannak, kérj segítséget erre szakosodott terapeutáktól. Segíthetnek megérteni, mi okozza a munkamániát, és minimalizálni a túlmunkából fakadó károkat. Ha mellette más mentális betegséged is van, például OCD vagy bipoláris zavar, azokra is tesznek majd megoldási javaslatokat.



Forrás: https://www.healthline.com/health/are-you-a-workaholic#The-bottom-line




Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár