Nemi szerep

- Írta: dr. Lux Elvira, szexológus

Címkék: libidó nemi vágy
Nemi szerep

A képen látható kisfiú és kislány mindketten úgy viselkednek, ahogy az, a nemi szerepüknek megfelel. A fiú aktív kezdeményezőként, a kislány tartózkodóan.

Nemünk kromoszomálisan meghatározott, és a méhen belül kialakult nemi-státussal születünk lánynak, vagy fiúnak. Erre a nemi-státusra épül a pszichoszexuális fejlődés során a nemi-szerep. A gyermek a családi interakciók segítségével azonosul biológiai nemével. A nemi-szerep tartalmazza mindazokat a jellemző viselkedésformákat, amelyek később a partnerkapcsolatban valósulnak meg. A nemre jellemző viselkedésformák, tanult magatartásmódok, aszerint alakulnak, hogy az adott kultúrkörben mit tartanak nőiesnek, férfiasnak. Ezek a tulajdonságok a környezet tudatos és önkénytelen irányításával épülnek be a fejlődő gyerek személyiségébe.

A gyermek az anyjától tanult empátiás képességével éli bele magát környezetének hangulati, érzelmi állapotába, amely a későbbiek során meghatározza kommunikatív és szociális beállítódottságát. Beleélő képessége teszi lehetővé, hogy azonosuljon a legfontosabb mintával, a szülővel.

A szülők a gyermek számára egyszerre szeretett lények és agresszorok. Az azonosulási folyamatot két fontos motiváló tényező befolyásolja: a hatalmi helyzet megszerzése, és az ellenkező nemű szülő teljes érzelmi tartalmának elnyerése. Ez csak akkor sikerülhet neki, ha hajlandó azonosulni az azonos nemű szülővel. A fiú érzi, hogy anyja és apja között más jellegű érzelmi kapcsolat is létezik, mint amilyet ő az anyával megél. Ez a minőségi különbség a szülők nemi összetartozásában van. Így van ez akkor is, ha a kisgyerek erről mit sem tud. Ez az apával folyó rivalizációs „harc” alakítja személyiségét, és ezen belül nemi viselkedésformáit.

A kutatók megegyeznek abban, hogy a pszichoszexuális fejlődésnek legfontosabb bázisa a korai anya-gyerek kapcsolat zavartalansága. Az anya, már az első mellrevételnél nemcsak táplálékot, hanem érzelmi jelzéseket is ad gyermekének. Ideális esetben ezek a jelzések egyértelműen pozitív töltésűek, és a metakommunikatív csatornákon keresztül jutnak el a gyermekhez. Természetesen a nemi szerep önkéntelen kialakításához is az anyától származnak az első tapasztalatok. A nemi-státusz anya és lánya között azonos, míg anya és fia között különböző. Ez a tény elhanyagolhatatlan hatással van a pszichoszexuális fejlődésre. Az anya azonos módon szoptatja, becézi, gondozza, ölelgeti gyermekeit. A lány számára ezek a formák nem tartalmaznak heteroszexuális elemeket. Később, anyaként maga is hasonlóképpen fogja gondozni gyermekeit.

Ezek a szeretetet kifejező formák öntudatlanul idéződnek fel a babáját ringató kislány viselkedésében. A lány nemi megkülönböztetettség nélkül tanulja a szeretet megnyilvánulásokat, és felnőttként hasonlót igényel a szeretett férfitől is.

Innen ered az a jogos igény, hogy a partnerkapcsolatban a férfi ne „csak azt akarja”, hanem a szeretet bölcsőjéből párját gyengéd türelemmel ringassa át a szerelem nászágyába. Ez a kissé romantikus megfogalmazás a női lélek természetéből, s az elmondott gyerekkori élményekből ered. Majdnem minden párhelyzetben, ahol probléma van, éppen ez hiányzik, s a nők „érzelmi fogyatékosnak” tartják azt a férfit, aki azonnal a „lényegre” tér.

Viszont anya és fia közötti heteroszexuális alapra épülnek az anyai szeretet megnyilvánulásai. Kapcsolatuk folyamatában a gondozási kontaktingerekre a fiú merevedéssel
reagál, amelyet jó érzés kísér. Ez a reakció spontán keletkezik az érintésre, de a gyakorítással rögzül a személyiségben. A nemi szerep tanulása születéskor kezdődik, az anyával átélt szimbiózissal, amelynek biológiai alapját akkor is el kell ismernünk, ha a nemiséget távolról sem csak biológiailag szemléljük.

A fiúgyermek számára az anya az első nő, testi-lelki vonatkozásban egyaránt. Empátiás készségeit az anya fejleszti, támogatja, szervezi és koordinálja, természetesen abba az irányba is, hogy a spontán támadó, és főleg fizikális kívánságok később, az ősi tabu jegyében, gátlás alá kerüljenek. Egy idő után a kisfiú elhallgatja, amit korábban lelkesen bizonygatott: „Ha felnövök, feleségül veszlek, anya!”

Az anya iránt érzett, és gátlás alá került szexuális kívánság, az ifjúkorban robbanásszerűen kerül felszínre, amikor olyan lánnyal találkozik, aki tetszik neki. Önkénytelenül is ott szeretné folytatni, ahol az anyával abba kellett hagynia. Ez a valós alapja az előjátékbeli nagy sietségnek. A jó kapcsolat megtartása érdekében, a nőnek emiatt nem szabad megsértődnie, hanem meg kell értenie, hogy éppen ez a férfi és a nő közötti különbség egyik jellemzője.

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár