Áram­ütés

Áramütés után akkor is szükséges az orvosi ellenőrzés, ha a sérült panaszmentes. A hálózati áram károsíthatja a szív ingertermelő-, és vezető rendszerét, ezért az áramütöttet vizsgálni, és megfigyelni szükséges. Ha az áramütött eszméletlen, azonnal mentőt, orvost kell hozzá hívni. Légzés hiányában percenként 20 alkalommal levegőt kell fújni a beteg orrán át a tüdejébe, miközben a fejét teljesen hátrahajtjuk. Ezt végezni kell mindaddig, amíg a segítség megérkezik.
Amennyiben a sérült lélegzik, de eszméletlen, abban az esetben oldalára fordítjuk (stabil oldalfektetés), hogy a hátracsúszó nyelvétől ne fulladhasson meg. (Ezt tesszük minden jól lélegző eszméletlen beteggel!)

Égés, forrázás

Égett, forrázott testfelületet azonnal el kell kezdeni hideg vízzel folyamatosan (legalább 15 percig) hűteni. Ez hasznos fájdalomcsillapítás is, de csökkenti a magas hő károsító hatását az érintett testrészen. Hűtés után semmi mást, mint tiszta (lehetőleg steril) fedőkötést helyezünk a sebre (ez lehet vasalt törülköző, vagy bármilyen más textília). A végleges ellátást orvosnak kell végeznie.

Se­bek

Sebzéssel járó sérülés (vágás, metszés, szúrás, harapás, marás, stb.) folyó vízzel kimosható, ha az nagyon szennyezett. A végleges sebellátás orvosi feladat.

Vér­zé­sek

• Gyenge vérzés esetén egyszerű tiszta (lehetőleg steril) fedőkötést tegyünk a sebre, hogy az ne fertőződjék.
• Közepesen erős vérzés csillapítható nyomókötéssel, melyet úgy készítünk, hogy a sebre steril (tiszta) textíliát helyezünk; majd erre második rétegként egy kibontatlan gézhengert, vagy keményre összesodort vattapamacsot helyezünk. Az egészet határozott körkörös pólyamenetekkel (kendővel, sállal, stb.) rögzítjük. Ezzel az eljárással összenyomható a megsérült ér, és így csillapodik a vérzés.
• Nagyon erős vérzés esetén (vagy olyan helyen, ahol a körkörös szoros kötés nem alkalmazható, mint pl. a nyakon) ne idegenkedjünk belenyúlni a sebbe, és direkt összenyomással préseljük a megsérült eret a közelében lévő csonthoz. Csak így tudjuk megakadályozni az elvérzést a segítség megérkezéséig. Ha valamilyen tiszta ruha, vagy kötszer van a közelben, azt rácsavarhatjuk a sebbe helyezett ujjunkra. A visszeres vérzés jelentősen csillapodik akkor is, ha a vérző végtagot a szív síkjától magasabbra emeljük.
   

Mér­ge­zé­sek

Mérgező anyagot lenyelve jó azt minél előbb eltávolítani a gyomorból. Ezért a beteget hánytatni kell. Ezt csak akkor szabad végezni, ha az illető eszméleténél van. (Eszméletlen embernek semmit nem szabad a szájába adni!) Hánytatni lehet a garat izgatásával is (ledugja az ujját). Hatékonyan azonban meleg szappanos, vagy sós vízzel tudunk hánytatást végezni. Ehhez kell legalább fél liter (vagy több) langyos víz, néhány kávéskanál só, vagy egy kevés szappan.
Elkészítjük a fél liter folyadékot, leültetjük a beteget, és felszólítjuk, hogy igya ki mindet. Ez ismételhető, é s kiegészíthető a garatingerléssel. Az a jó, ha ezt addig ismételjük, amíg a gyomorból távozó víz hasonlóan tiszta lesz, mint amit bejuttattunk.

Ide­gen test le­nye­lé­se

Idegen test juthat a légutakba, és ez fuldoklást idéz elő. Gyermekeknél gyakori ez a félelmetes esemény. A mentők értesítésével egyidőben gyorsan kell cselekedni. Székre ülve a gyermeket hassal a térdünkre (combunkra) fektetjük, hogy a feje lelógjon. Ezután határozott ütést mérünk a két lapockája közé a hátára. Ezt ismételhetjük, és nagy valószínűsége van annak, hogy az idegen test kicsúszik a légútból.

Otthoni balesetekhez ne tétovázzunk mentőt hívni. Közöljük a mentőkkel, hogy mi történt, milyen állapotban van a beteg, hol találjuk pontosan a helyszínt, hogyan tudunk oda leggyorsabban eljutni, esetleg hol várnak ránk? A mentőhívás bemutatkozással kezdődjék!

Mentők: 104   Tűzoltók: 105