Az ötvenes években a gyermekélelmiszerek gyártására szakosodott cégek telekürtölték a világot a hántolt rizs nagyszerűségével. Arra hivatkoztak, hogy a kicsik számára nincs könnyebben emészthető táplálék, mint a hántolt rizs alapú babaétel, épp ezért nem az anyukák főztje a legmegfelelőbbek számukra, sokkal inkább az élelmiszeripar speciális termékei. Az idő tájt így szólt a reklám: „Te nem tudod olyan jól etetni a gyerekedet, ahogy mi…”– mesélte az USA Today-nek Alan Green.

A témában megkérdezett táplálkozási szakértő, David Ludwig úgy véli, hogy a tétel, miszerint a babáknak elsősorban hántolt rizst kell adni, minden tudományos megalapozottság nélkül való: mítosz csupán. Szerinte a hántolt fehér rizs a feldolgozás során minden rosttartalmát és tápértékét elveszíti: tulajdonképpen „táplálkozási katasztrófává” válik. A rizs minden élelmiszerek közül a leginkább feldolgozott, tápanyagértéke pedig egyenlő a kristálycukoréval. A fehér rizs és liszt a szervezetben szinte azonnal cukorrá válik: a vércukor -és inzulinszintet bár megemeli, azonban semmiféle hasznos tápanyaggal nem járul hozzá a szervezet működéséhez – érvelt Ludwig a lapban.

Alan Greene arra bátorítja a szülőket, hogy lehetőség szerint hagyják el a hántolt rizst és a finomított lisztet, s hogy ezek helyett tápláló barna rizsből és zöldségfélékből készítsenek gyermekeiknek ételeket. Nem fogják megbánni sem a szülők, sem a babák – vélekedik. Green szerint ha a szülők nem iktatnak be egészségesebb élelmiszereket a kicsik étrendjébe, azok gyermekéveik során fokozatosan rabjává válnak a hántolt rizs és nem utolsó sorban a finomliszt ízének: ennek következménye pedig egy életre szóló olthatatlan vonzalom lesz a különféle kekszek és sütemények iránt.