Égések

Az égett bőrfelületet azonnal hideg, folyó víz alá kell tartani, máskülönben az égés mélyebb bőrrétegekbe hatol, s így súlyosbítja a sebesülést. Kerüljük el a jég használatát, csak megfagyasztaná az amúgy is érzékeny sebet. Tízforintosnál nagyobb égési felület súlyosabb égésre utalhat, ilyenkor azonnal forduljunk orvoshoz. Kérjük ki az orvos tanácsát akkor is, ha súlyos az égés a karon, a lábon, vagy bármilyen égési sérülést szenvedünk az arcon, illetve a nemi szerveken. Végül, de nem utolsósorban bízzuk a gyógyítást az orvosra akkor is, ha az égett terület nem fájdalmas, vagy érzéketlen: ekkor valószínűleg idegi sérülés következett be.

Vágások, karcolások

Ha a seb felszínes, de tenyér felületénél nagyobb kiterjedésű, vagy ha a seb több bőrréteg mélységű, forduljunk orvoshoz. Kisebb seb esetében tiszta ujjbeggyel, vagy egy törülközővel tegyünk nyomókötést a sebre, amíg a vérzés nem csillapodik. Ezután tisztítsuk le a felületet enyhén szappanos, vagy sima, folyó vízzel. Óvatosan távolítsuk el róla az aszfalt-, homokdarabkákat, majd a gyulladás megelőzésére kenjük be a gyógyszertárakban, drogériákban kapható fertőtlenítő kenőccsel, krémmel. A kenőcs elősegíti, hogy az újonnan fejlődő bőr hatékonyan „átnőjön” a sérült felületre. Amikor a seb gyógyul, a sebszélek egymás felé mozognak.
Mivel a krém csúszós környezetet biztosít, segít abban, hogy a két bőrfelület könnyebben összenőjön. Így a seb gyorsabban és jobban gyógyul. Fedjük le a sebet olyan kötszerrel, amely nem tapad, így nedves környezetet biztosíthatunk, a gyógyulás gyorsabb lesz, s egyben védi a sebet is. Tisztítsuk ki a sebet, s a kötést naponta legalább egyszer cseréljük, míg teljesen be nem gyógyul. Ma már a legtöbb gyógyszertárban, drogériában kapható mindenféle sebre, testrészre helyezhető sebtapasz. Forduljunk orvoshoz, ha a seb fájdalmas, vagy érintése forró, vörös csík képződik, vagy genny szivárog belőle, mert ezek mind gyulladásra utaló jelek.

Hegesedés

Ha az alábbi tényezőknek tudatában vagyunk, minimálisra csökkenthetük a seb további sérülésének az esélyét, illetve elősegíthetjük a varasodást.
A sérülés elhelyezkedése: a leggyakoribbak az állon, fülön, háton, mellkason és a mellen keletkezett sérülések. Ezen kívül gyakoriak az ízületek: a könyök, a váll, az ujjak és térd sérülése, mivel ezeket a testrészeinket állandóan hajlítjuk, nyújtjuk.
A seb mélysége: minél mélyebb a seb, annál nagyobb a varasodás esélye.
A var megkeményedése: a varos seb meggátolja az új bőrsejtek növekedését és mozgását. A kötszerek és a különböző fertőtlenítő kenőcsök, krémek ezt megakadályozhatják. Ne piszkáljuk a varos sebet! A frissen képződött bőrsejteket is felpiszkáljuk vele, s ez hátráltatja a gyógyulást.
Gyulladás: akadályozza a seb gyógyulását, s gyakran még nagyobb var kialakulásához vezet.
Örökletes tulajdonságok: a gyógyulás „gyorsasága” minden embernél különböző, s örökölhető tulajdonság.