Szív- és érrendszeri rizikófaktorok megelőzése

- Írta: dr. Valló Ágnes, belgyógyász

Szív- és érrendszeri rizikófaktorok megelőzése

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek sajnos népbetegségnek számítanak. A koszorúér-betegség, az infarktus, valamint az agyi érkatasztrófák vezetik a halálozási statisztikákat, és ezek a betegségek tehetők túlnyomórészt felelőssé azért is, hogy nálunk a várható élettartam több évvel alacsonyabb, mint a fejlettebb nyugati országokban. Éppen ezért kiemelkedően nagy jelentősége van annak, hogy ezeket a betegségeket megelőzzük, vagy legalábbis csök­kentsük az életveszélyes szövődmények valószínűségét. 

A szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek hát­te­ré­ben leg­gyak­rab­ban az ér­el­me­sze­se­dés áll. Ez azt je­len­ti, hogy az ere­ken me­szes fol­tok (arterioszkle­ro­ti­kus plakkok) ke­let­kez­nek, ez­ál­tal az erek szű­kül­nek, ke­ve­sebb vért jut­tat­nak el a sej­tek­hez. Más­részt a plakk fel­szí­ne egye­net­len ezért könnyen meg­ta­pad­nak raj­ta a vérlemez­kék, be­in­dul a vér­al­va­dás, ez­ál­tal vér­rög (trombus) ke­let­ke­zik. A vér­rög vé­gül tel­je­sen el­zár­hat­ja az eret, a sej­tek nem jut­nak oxi­gén­hez, és ha­ma­ro­san el­hal­nak. Ha a me­szes plakk a szív­izom­sej­te­ket el­lá­tó ko­szo­rú­éren ke­let­ke­zik, ak­kor a szű­kü­let kap­csán „szív­görcs” – or­vo­si ne­vén an­gi­na pek­to­risz ­– ala­kul ki. (Ez fi­zi­kai ter­he­lés­re je­lent­ke­ző szo­rí­tó, eset­leg égő fáj­da­lom a mell­kas kö­ze­pén a szegy­csont mö­gött, amely pi­he­nés­re rend­sze­rint né­hány perc alatt ma­gá­tól – vagy a ko­szo­rú­eret tá­gí­tó gyógy­­szer ha­tá­sá­ra – meg­szű­nik.) Ha a koszorúeret trombus zárja el, és a szívizomsejtek egy része elhal, akkor beszélünk infarktusról. (Az infarktus tünetei hasonlóak az angináéhoz, csak sokkal hevesebbek. A szorító, markoló fájdalom nem szűnik, sőt egyre hevesebbé válik, halálfélelem, légszomj, verejtékezés társul hozzá. A tünetek korai felismerése rendkívül fontos. Ha ugyanis a beteg 3-6 órán belül megfelelő intenzív kezeléshez jut, a koszorúérben kialakult vérrög oldható, vagyis a szívizom elhalása elkerülhető.) Az infarktus az életet közvetlenül veszélyeztető betegség. Azoknak a betegeknek, akik meghalnak infarktusban, közel fele még az orvos kiérkezése előtt vagy kórházba szállítás közben hal meg. Rajtuk tehát az orvostudomány fejlődése illetve a legmodernebb terápiás eljárások sem segíthetnek. A megelőzés tehát az egyetlen lehetőség!

Az agyi erekben is kialakulhat szűkület, trombózis, de ott szakadás, (agy)vérzés is előfordul. Ezeket nevezzük összefoglaló néven szélütésnek, agyi érkatasztrófának vagy stroke-nak. A szélütés gyakran igen súlyos, és az életet is veszélyezteti, máskor azonban csak kisebb agyi károsodást okoz. Ilyenkor is romlanak azonban szellemi képességek: a memória, a koncentráló képesség, a gondolkodási funkciók. S az ismételt stroke szellemileg leépüléshez, elbutuláshoz vezethet – ami talán még a halálnál is rosszabb. A vese erei is károsodhatnak, s ennek következtében akár veseelégtelenség is kialakulhat.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. A kockázati tényezők egy része nem befolyásolható. Ilyenek az életkor (55 év felett), a nem (férfiak között kb. háromszor gyakoribb az infarktus) és az örökletes hajlam. A rizikófaktorok másik része viszont annál inkább befolyásolható. Ilyenek a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterin- illetve vérzsírszint, az elhízás, valamint a mozgásszegény életmód.

Rizikófaktorok

Az infarktusban megbetegedettek mintegy 30%-ának emelkedett a koleszterinszintje. Tudnunk kell, hogy a vér koleszterinszintje és az érfalak koleszterintartalma között egyenes arányú összefüggés van. Az erek elmeszesedését az indítja el, hogy az érfalakba koleszterin rakódik le. Ebből a szempontból „ártó” (LDL) és „védő” (HDL) faktorokat különböztetünk meg. Ha a vérben megnő a koleszterin, különösen pedig az LDL-szintje, ez jelentősen növeli az infarktus kockázatát. Már meglehetősen régen megfigyelték, hogy a koszorúér-betegségek gyakoriságában illetve az infarktusos halálozások számában jelentős földrajzi különbségek figyelhetők meg. Néhány évtizede azt is kiderítették, hogy ez a különbség az adott területen élő lakosság átlagos koleszterinszintjétől függ. Az 1949-ben kezdődött és még napjainkban is tartó ún. Framingham-tanulmány egy amerikai kisváros lakóinak nyomon követésével bizonyította, hogy a vér koleszterinszintjének emelkedése és a későbbiekben kialakuló koszorúér-betegség között szoros összefüggés van. A népesség koleszterinszintjének 10%-os csökkenése a koszorúér-betegség gyakoriságának mintegy 20%-os csökkenését vonta maga után.
A magas vérnyomás mintegy megkétszerezi az infarktus, és megsokszorozza a stroke gyakoriságát. A kedvezőtlen hatás arányos a magas vérnyomás mértékével és fennállásának időtartamával. A magas vérnyomást ahhoz hasonlíthatjuk, amikor túlságosan sok folyadék kering egy túlságosan szûk öntözőcsőben. Az érfalak minden egyes szívösszehúzódáskor nagyobb megrázkódtatást állnak ki, mint amire méretezték őket. Ennek következtében az érfalak apránként sérülnek, megrepedeznek, hasadoznak, s kész az érrendszeri baleset. A vérben keringő zsírok hajlamosak a sérült érfalakhoz kötődni. És ezzel elindul az érelmeszesedés. Tudnunk kell, hogy a magas vérnyomás igen gyakran tünetmentes, a betegek mintegy 50%-ának egyáltalán nincs panasza. Ezért igen nagy szerepük van a szûrővizsgálatoknak. Minél előbb kezdik meg a magas vérnyomás kezelését, annál inkább kerülhetők el a szövődmények. A vérnyomás jó beállításával ez a kockázati tényező kiküszöbölhető.
A dohányzás szintén vezető kockázati tényező. Napi 10-12 cigaretta elszívása mintegy kétszeresére növeli az infarktus esélyét. A dohányzás következtében nő a vér alvadékonysága, HDL-szintje pedig csökken. A dohányzás abbahagyása után kb. egy év múlva normalizálódnak az értékek. A dohányfüst károsító tényezői a nikotinon kívül a széndioxid, szénmonoxid és egyéb égéstermékek, amelyek hozzá­járulhatnak a szívizomsejtek anyagcseréjének romlásához, elősegíthetik a trombózis kialakulását is.

A cukorbetegség, a köszvény és az elhízás is fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. Az elhízás mértékén kívül annak típusa sem mellékes: az „alma” típusú hasi elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte” jellegû, amelyet inkább a széles csípő jellemez.

A mozgásszegény életmód másodlagos kockázati tényezőnek tekinthető. A rendszeres testmozgás hatására ugyanis nő a HDL-szint, csökken a nyugalmi vérnyomás, és kisebb az elhízás kockázata is. A fogamzásgátlók kismértékben fokozhatják a vér alvadékonyságát, s ez fokozhatja más kockázati tényezők hatását. Ezért 40 éven felül használatuk nem ajánlott. (Dohányzó, vagy túlsúlyos nők esetében fokozottabb óvatosságra van szükség, ezért náluk az életkori határ 35 év.)
A koszorúér-betegség, sőt az infarktus hátterében igen fontos szerepet játszik a stressz is. Ennek furcsa és érdekes bizonyítékát szolgáltatta egy japán vizsgálat. Tudjuk, hogy a szexuális aktus igen jelentős testi-lelki megterhelést jelent, különösen a férfiak számára. Egy japán tanulmány kimutatta, hogy a szexuális tevékenységgel összefüggő „szívbalesetek” 80%-a házasságon kívüli viszony folyamán következett be. (Uraim, fontolják meg!)

A kockázati tényezők általában kombinációban jelentkeznek. Több kockázati tényező együttes jelenlétekor a betegség esélye még jelentősebb. Ha valaki dohányzik (2×-es kockázat) és magas a koleszterinszintje (4×-es kockázat) akkor a nem dohányzó és normális koleszterinszintû társához képest 8×-os valószínûséggel betegszik meg koszorúér-betegségben.

Meg­elő­zés

A megelőzés szempontjából rendkívül fontos a rizikófaktorok kiiktatása. A dohányzás elhagyása, a túlsúly illetve a koleszterinszint csökkentését célzó étrendi változtatások, szükség esetén a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, a mozgás beiktatása mindennapjainkba, a magas vérnyomás normalizálása.
A megelőzés lehet elsőleges vagy másodlagos. Primer prevencióról akkor beszélhetünk, ha a rizikófaktorokat még azelőtt sikerül kiiktatni, mielőtt az erek megbetegednének. Ha abbahagyjuk – vagy el sem kezdjük – a dohányzást, egészségesen táplálkozunk, mozgunk, és súlyunkat is a megfelelő határok között tartjuk. Ha mindezeket az életmódbeli változásokat akkor kezdjük el, amikor az ereken már kimutatható a meszesedés, akkor másodlagos megelőzésről, szekunder prevencióról beszél­hetünk, amivel a betegség súlyosbodását, az infarktus vagy a stroke kialakulását előzhetjük meg. Ide tartozik a koleszterinszint vagy a vérnyomás gyógyszeres csökkentése, a koszorúerek tágítása is.  

Hozzászólások

Erika | 2017-11-06 15:31

Az érrendszeri megbetegedések megelőzésére és enyhébb keringési problémák és a "rizikófaktorok" kezelésére kiválló lehet a széndioxid terápia is, bár még kevesen ismerik Magyarországon, gyakorlatilag nagyon régi módszerről van szó kár, hogy a cikkben nem is említik…

Péter | 2017-12-14 13:49

Ez teljesen igaz, de a széndioxid terápiának is több módja/formája is van. Te melyikre gondoltál?

Erika | 2017-12-19 14:07

Én egész pontosan a doxyvát próbáltam ki, a klasszikus széndioxidos fürdőnél kb 500 nagyobb koncentrációval és a rövid kezelési időkkel meggyőztek, bár az elején teljesen szkeptikus voltam (családtag ajánlotta), pár hét után már reggelente sokkal könnyebben keltem, energikusabb voltam napközben. Ha jól emlékszem a harmadik vagy a negyedik héten a viszérkezdeményeim is látványosan elkezdtek csökkeni, ma már csak egy alig észrevehető vékony csík jelzi a helyét
Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár