Tavaszi fáradtság a pszichiáter szemével

- Írta: dr. Piczkó Katalin, pszichiáter

Tavaszi fáradtság a pszichiáter szemével

A tavasz az újjászületés szimbóluma. Zsigereink mélyén is érezzük közeledtét. Ez a tél különösen korán kezdődött, januárban pedig az átlaghoz képest is kevesebb volt a napsütéses órák száma. Föllélegezhetünk, kinyújtózhatunk, végre újra itt a tavasz! A nap, a fény nap smint nap egyre hosszabb időre ragyogja be életünket.

A anyagi világ és az érzéseink, eddig még föl nem derített, titokzatos módon hatnak egymásra. A fényhiány például negatívan befolyásolja az agyunkban az ún. szerotonin-anyagcserét. A szerotonin az agyunkban történő információ-áramlást elősegítő anyag. Csökkenése szerepet játszik a lehangolt, depressziós állapotok és szorongásos betegségek kialakulásában.

A ún. téli depressziók kezelésében éppen ezért egy lehetséges módszer, a fényterápia. Ez egy speciális hullámhosszú fénnyel történő megvilágítás. (A szolárium sajnos nem ugyanaz a frekvenciatartomány, mint amelyre szükségünk lenne.)
A fényhiány nem az egyetlen tetten érhető bűnös a lehangoltság kialakulásában. Létezik nyári depresszió is. Ezt részben a megrövidült alvásciklusra vezetik vissza a szakemberek. A tavaszi fáradtság időszakában, tél végén, tavasz elején is valamelyest nagyobb a depressziós megbetegedések száma.

A szezonális depressziók kialakulásában egyébként szerepet játszhat az idegrendszerünk működésének egy érdekes sajátossága: az agyunkban az éppen bejutó ingerek és érzéseink valamilyen módon összekapcsolódnak. Például, ha valaki roszszul lesz a metróban, az érzés társul a tömeg zsongásával a látvánnyal, a metró szelével, stb.
Ha legközelebb utazik, ugyanezek a körülmények, mint egy indítógomb, kiválthatják a rosszullét megismétlődését.

Valamelyest így működik ez a különböző évszakok esetében is. Az évszakok által megidézett hasonló ingerek, hangulatok is ugyanazokat az érzéseket hívják életre bennünk. Ha valakit egyszer fájdalmas élmény ért, pl. egy hozzátartozó halála, amikor eljön az az évszak, a felidézett hasonló ingerek hatására mélyebben éli át még egyszer a gyász fájdalmát.
A tavasz eleji fáradtság, lehangoltság, természetesen összefügghet vitaminraktáraink kiürülésével, anyagcserénk megváltozásával is.

A saját szerotonin szintünket, amelyre óhatatlanul hat a fényhiány, többféle módon is karbantarthatjuk. Befolyásolhatja az evés, bizonyos ételek, édességek fogyasztása – ez természetesen csak mértékkel ajánlatos. A hízás ugyanis ördögi kört indíthat be, azután már a súlyfeleslegtől is lehangoltak lehetünk.
Létezik viszont egy „kóros mellékhatásoktól” mentes lehetőség, amely egyértelműen pozitív: ez a mozgás.

A mozgáshiány és a természet közelségének, feltöltő erejének hiánya két olyan tényező, amelynek ellensúlyozására érdemes tudatosan hangsúlyt fektetni, testi és lelki egészségünk megőrzése érdekében. Műfényben, műlevegőben, művirágok között, művilágban élünk. Téli időszakban még inkább behúzódunk ezek közé.

Mikor érzek csak tavaszi fáradtságot, lehangoltságot, és mikor vagyok már depressziós? Mi különbözteti meg a szomorúságot, az időnkénti lehangoltságot – amely életünknek természetes része – a depressziótól?

Mit tehet, ha csak az ún. tavaszi fáradtság lesz úrrá Önön?
A mozgás antidepresszáns hatású (sajnos nem a porszívózás, mosogatás, hanem a ritmikus izommozgás: kocogás, futás, úszás, torna). Tehát mozogjunk minél többet a természetben, erdőn mezőn, vízparton, dombtetőn, hegyoldalon a tavaszi napfényben. Szívjuk magunkba az újjászületés, a bimbó és a rügyfakadás mély misztériumát.
Ha az ember rossz passzban, válságban van, sokszor kívülről várja a segítséget: kapjon valakitől egy jó szót, mosolyt, támogatást. Ha nem tétlenül várunk, hanem mi magunk kezdünk el adni, feltétel nélküli szeretet – néha csak egy mosolyt, jó szót – energiát kapunk.
 

Tájékozódó felmérésre alkalmas lehet a következő kérdéssor, Pöldinger svájci professzor munkája, dr. Rihmer Zoltán hazai módosításában:
  1. Szomorúnak, örömtelennek érzi-e magát?
  2. Változott-e érdeklődése a külvilág iránt?
  3. Kevésbé kezdeményező, mint hetekkel, hónapokkal ezelőtt?
  4. Kimerültnek, indítékszegénynek, döntésképtelennek érzi-e magát?
  5. Érez-e idegességet, belső feszültséget, szorongást?
  6. Változott-e az alvása (csökkent, vagy megnövekedett alvásidő)?
  7. Vannak-e fájdalmai, érez-e nyomást a mellkasán?
  8. Változott-e (csökkent, vagy fokozódott) az étvágya és testsúlya az utóbbi időben?
  9. Vannak-e nehézségei a szexuális életében?
  10. Hajlamos-e az utóbbi időben (indokolatlanul) vádolni magát?
  11. Van-e olyan érzése, hogy az élete értelmetlenné vált?
  12. Említett panaszai csökkennek (enyhülnek-e) délutánra, vagy estére?
  13. Voltak-e régebben is hasonló jellegű panaszai (esetleg adott évszakhoz kötötten)?
  14. Volt-e felhangolt, túlzóan vidám, aktív (produktív) időszaka régebben?
  15. Volt-e depressziós, vagy más pszichiátriai beteg a rokonai (testvér, szülők, nagyszülők) között?

 

Ha négy-öt kérdésre igen a válasz, nagyon valószínű, hogy depressziós, és forduljon pszichiáter szakorvoshoz.


Szakértőink

dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász



Bezár