Téveszmék a nyári hasmenésről

Téveszmék a  nyári hasmenésről

Néhány téveszméről szeretnék írni a manapság gyakoribb fertőző hasmenéses megbetegedések kapcsán. Számos vírus és baktérium okozhat gyors lefolyású betegséget. Az első napon gyakran hányinger, hányás is kínozza a beteget, néha magasra felmegy a láz, majd gyakori, erős, vizes hasmenés kezdődik.

A hányás többnyire csak az első napon fordul elő, ami szerencse, mert így legtöbbször szájon át pótolható a hasmenéssel vesztett tetemes folyadék- és sómennyiség, és a legtöbb beteg nem szorul infúzióra. A láz is hamar szűnik, de a hasmenés néha makacs, napokig eltarthat. Az esetek nagy részében a betegség spontán gyógyul, diéta, folyadék- só- és cukorpótlás mellett, nem szükségesek tüneti szerek, sem antibiotikus kezelés.

Nézzük, milyen téveszmék élnek a köztudatban?
1. téveszme: Hányás, hasmenés és láz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni
2. téveszme: Rögtön gyógyszert kell szedni a házipatikából.
3. téveszme: Napokig koplalni kell.
4. téveszme: Nem szabad semmit inni, mert azonnal kijön.
5. téveszme: Feltétlenül antibiotikumot kell szedni.
6. téveszme: A folyadékháztartás csak infúzióval rendezhető.
7. téveszme: Amint elmúlt a hasmenés, bármit ehetünk.

Ad1: Legtöbbször nem szükséges orvos, a betegség magától gyógyul. Nagyon idős beteg vagy nagyon fiatal csecsemő, valamint súlyos betegek esetében természetesen orvosi ellátás indokolt.

Ad 2: A 38 fok feletti láz csillapítására helyes bevenni egy szem lázcsillapítót, de a hányás, hasmenés ellen a betegség első napján nem érdemes gyógyszerrel küzdeni, helyesebb, ha hagyjuk, hogy mielőbb távozzon, ami távozni szeretne.

Ad 3: Koplalni csak addig kell, amíg a hányás meg nem áll, utána lehet apránként inni, jeges vizet, teát, limonádét, almalét, majd piritóst, kétszersültet, kekszet, reszelt almát, zsírtalan húslevest enni.

Ad 4: Az étkezés valóban reflexesen provokál egy kis székletürítést, de nem az jön ki, amit megittunk, megettünk, az a gyomorba kerül, és onnan felszívódik. Ez nem lehet a folyadékfogyasztás gátja.

Ad 5: Antibiotikus kezelésre a fent leírt kórképben egyébként egészséges felnőtt esetében többnyire nincs szükség. Még a bakteriális eredetű bélfertőzések (pl. Salmonella, E. coli, Campylobacter) többnyire antibiotikum nélkül, maguktól meggyógyulnak. Tartós láz, véres-gennyes széklet és hasgörcsök esetén azonban antibiotikus kezelés kell.

Ad 6: Infúzióra csak akkor van szükség, ha a beteg napokon át hány, kiszárad, nem tud inni. Az elveszett folyadékot általában só, cukor és víz pótlásával természetes úton vagy rehidráló folyadékok formájában sikerrel pótolhatjuk.

Ad 7: Gyógyulás után csak fokozatosan térhetünk vissza az eredeti étkezéshez pár nap alatt. 1-2 hétig tanácsos szüneteltetni a tejfogyasztást átmeneti laktóz intolerancia miatt. Zsíros és rostos ételeket se együnk pár napig.


Szakértőink

dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus



Bezár