Tippek az üresfészek-szindrómával való megküzdéshez

Tippek az üresfészek-szindrómával való megküzdéshez

Nem csoda, ha aggodalommal tölt el bennünket az üresfészek-szindróma. Lássuk tehát, milyen hatással van a szülőkre az üres fészek, hogyan lehet felkészülni a változásra, és miként lehet kezelni a kialakuló állapotot.

Amikor az utolsó gyermek is felnő, és elhagyni készül az otthonát (vagy már el is költözött), az a szülőkben vegyes érzelmeket válthatnak ki. Értsük hát meg, miért alakul ki az üresfészek-szindróma, és mit lehet tenni ellene.

Mi is az üresfészek-szindróma, és miért jelentkezik a szülőknél?
Az üresfészek-szindróma nem egy klinikai diagnózis elnevezése. Csak egy kifejezés arra a jelenségre, melynek során a szülők szomorúvá válnak, és úgy érzik, elveszett valami az életükből, amikor az legfiatalabb gyermek is elhagyja az otthonát.

Meglehet, hogy folyamatosan arra ösztönöztük a gyermeket, hogy váljon önállóvá, mégis az elengedés fájdalmas lehet. Nehéz lehet megbirkózni az érzéssel, hogy hirtelen már nincs otthon gyermek, akiről gondoskodhatnánk. Hiányozhat, hogy már nem vagyunk részei a gyermek mindennapjainak, és már nem tekinthetünk rá állandó társként.

De teljesen érthető az is, ha intenzíven aggódunk a gyermek biztonságáért, és hogy vajon képes lesz-e arra, hogy gondját viselje saját magának. Lehet, hogy éppen azzal kell megküzdenünk, hogy a gyermek a vártnál kicsit korábban vagy később hagyja el a fészket a vártnál. Ha ráadásul csak egyetlen gyermekünk van, vagy a szülői szerepet különösen sajátunknak érezzük, akkor a gyermek kirepülése a még nehezebb időszakot jelenthet.

Milyen hatása lehet az üresfészek-szindrómának?
Több kutatás is lezajlott a múltban, melyek azt mutatják, hogy az üresfészek-szindrómával küzdő szülők nagyon mély veszteséget éreztek, és ez olyan hatásokat váltott ki, mint például depresszió, alkoholizmus, identitásválság vagy éppen családi konfliktusok.

Viszont az újabb vizsgálatok szerint az üresfészek-szindróma csökkenti a munkahelyi és a családi problémákat, és sok más előnyt is hozhat a szülők részére. Mikor az utolsó gyermek is elhagyja az otthonát, a szülők új lehetőséget kapnak arra, hogy ismét együtt legyenek egymással, javítsanak a házasságuk minőségén, illetve felélesszék az olyan érdeklődéseiket, amikre korábban nem volt idejük.

Hogyan birkózhatunk meg az üresfészek-szindrómával?
Ha az üresfészek-szindróma miatt ürességérzet lép fel, tegyünk lépéseket. Például:
  • Alkalmazkodjunk a gyermek időbeosztásához! Ne hasonlítsuk össze a gyerek időbeosztását a saját tapasztalatainkkal vagy elvárásainkkal. Ehelyett fókuszáljunk arra, mit tehetnénk azért, hogy a gyermek sikereihez hozzájáruljunk a költözés után.
  • Tartsuk a kapcsolatot! Akkor is közel maradhatunk a gyermekünkhöz, ha már külön élünk tőle. Törekedjünk arra, hogy rendszeresek legyenek a látogatások, a telefonbeszélgetések, az e-mail váltások, a szöveges üzenetek küldése vagy a videóhívások.
  • Keressünk támogatókat! Ha nehéz időket élünk át az üres fészekkel kapcsolatban, támaszkodjunk a szeretteink vagy más, hozzánk közelálló emberek támogatására. Osszuk meg velük az érzéseinket. Ha lehangoltak vagyunk, konzultálhatunk az orvosunkkal is, vagy egy mentális egészségügyi szolgáltatóval.
  • Maradjunk pozitívak! Gondoljunk arra, hogy az utolsó gyermek elköltözésével több időt és energiát fordíthatunk a házasságunkra vagy a személyes érdeklődési körünkre, mert ez segítheti az alkalmazkodást az új élethelyzethez.

Meg lehet-e előzni az üresfészek-szindróma kialakulását?
Ha az utolsó gyermek már készül elhagyni az otthonunkat, és aggódunk az üresfészek-szindróma fellépése miatt, tervezzünk előre. Keressünk új lehetőségeket a személyes és a szakmai életben egyaránt. Tegyük magunkat elfoglalttá, vagy vágjunk bele új kihívásokba a munkahelyünkön vagy az otthonunkban azért, hogy enyhítsük a veszteségérzetet, amit a gyermek távozása okozhat. 
Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár