Az elektronok sugara soronként végigpásztázza a képernyőt a tetejétől az aljáig, majd kezdi elölről. Ez egy megállás nélküli folyamat, amely az emberi szem számára olyan gyors, hogy végeredményben egy képet látunk a képernyőn.
Fontos, hogy jó monitort vegyünk még a gyengébb teljesítményű számítógépünkhöz is, ahol a felbontóképesség, a kontrasztosság mellett figyeljünk az alacsony sugárzásra, az energiatakarékos üzemmódra, a zajszintre és még a környezetvédelmi szempontokra is. Legkellemesebb a munka a legnyugodtabb képet adó folyadékkristályos LCD monitorokkal, melyek már egyre elterjedtebbek olcsó ár
A számítógépek az élet minden területére való elterjedésével egyre több ember, és mind több időt tölt el monitor előtt. Ezzel együtt a szemészeti rendelőkben új „betegség” született: a Computer Vision Syndrome, ami járhat szemvörösödéssel, szemfáradással, szemfájdalommal, égő-, száraz szemérzéssel, de túlzott könnyesedés, viszketés is előfordulhat. Mindezek oka az, hogy a monitor „kihozza” a dolgozók szemének korábban rejtve lévő fénytörési hibáit (távollátást, szemtengelyferdülést). A panaszok java része egy megfelelő szemüveg felírásától, viselésétől mérséklődik, ami az érzékenyebb „világos” szeműeknek „fényvédő” réteggel ellátva még kellemesebb. S van, akiknek dioptria nélküli, csupán csak „védőszemüveget” javaslunk, speciálisan erre kifejlesztett lencsével. A 40 év körülieknek olvasási nehézségük támadhat a szem csökkenő alkalmazkodási képessége miatt, amit közeli szemüveggel korrigálunk. A korábban mindig szemüveget viselő rövidlátóknál előfordul, hogy a munkában lekívánkozik a szemüveg, jobban látnak úgy közelre.
Ha hosszasan, meredten figyelünk a monitorra, jellemző, hogy ritkábban pislogunk. S így nagyobb esélye van a szemünknek a kiszáradásra, hiszen a tág szemrésben jobban párolog a könny, és elmarad a szem rendszeres nedvesítése. Kontaktlencse viselőknél ez még gyakoribb. Az ilyenkor jelentkező égő, szúró érzésen pislogással és a szemcsepp cseppentésével segíthetünk.
A rendeletben előírt óránkénti 10 perces szünetet pedig lehetőség szerint arra használjuk fel, hogy „messzire” nézéssel – ablakon kitekintéssel – „oldjuk” szemünk egyoldalú, közeli igénybevételét, lehetőséget adva, ezáltal a szemmozgató izmoknak is a mozgásra, hiszen a fej, a nyak, a váll izmaihoz hasonlóan nekik is szükségük van az időszerű tornáztatásra.
