A bipoláris zavar differenciál-diagnózisa és kezelése

- Írta: Sz.N.

A bipoláris zavar differenciál-diagnózisa és kezelése

A pszichiátriai diagnosztika a bipoláris I., a bipoláris II., illetve a ciklotim hangulatzavart különbözteti meg. Azonban mindhárom hangulatbetegség jellemzője a hangulati élet esetenként igen nagy amplitúdójú ingadozása.

A bipoláris zavarban az erőnlét, a hangulat, a gondolkodás, az alvás és az aktivitás mértéke, illetve az ezekre való igény mind, mind ciklikusan és folyamatosan változik, és a kedélyállapot csak ezen időszakokon kívül mondható rendezettnek, amikor is egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb hangulati periódus áll be. A betegség három fő altípusa a bipoláris I., a bipoláris II., illetve a ciklotim hangulatzavar.

Bipoláris I.

A BNO – osztályozás szerint a bipoláris I. típusú zavar esetén egy vagy több mániás vagy kevert epizód áll fenn – depresszív epizód megléte nem szükséges a bipoláris I. típusú diagnózishoz. Ennek ellenére, a bipoláris I. típusú betegségben szenvedők túlnyomó többsége depressziós epizódon is átesik

Bipoláris II.

A bipoláris II. típusú hangulatzavar előfordulása a népesség körében sokkal gyakoribb, mint az I. típusé; diagnózisához rendszerint egy vagy több hipomániás epizód és egy vagy több súlyos depressziós epizód fennállása szükséges. A bipoláris II. típusú hangulatzavart az különbözteti meg az I. típusútól, hogy ebben az esetben nem alakul ki súlyos mániás epizód.

Ciklotímia

A ciklotímia nagyon enyhe bipoláris zavar, amelyben a mánia illetve a depresszió is csak igen enyhe formában van jelen, így kezelést többnyire nem igényel. Azonban talaján könnyen alakulhat ki bipoláris I. vagy bipoláris II. típusú megbetegedés.

A bipoláris hangulatingadozások gyakorisága szerint megkülönböztetünk normál vagy klasszikus, illetve rapid, ultrarapid és ultradián ciklusú lefolyást. A klasszikus bipoláris zavar esetén a kétpólusú hangulatingadozások száma nem haladja meg az évi négyet, rapid ciklusban évente több mint négy alkalommal kényszerül érzelmi hullámvasútra a beteg, ultrarapid lefolyás esetén még ennél is gyakoribbak a hangulatingadozások, míg az ultradián ciklusban a hangulatingadozások napi gyakorisággal jelentkeznek. Az ultradián ciklus elkülönítése az úgynevezett kevert fázistól komoly diagnosztikai feladatot jelent még a tapasztalt szakorvosnak is.

A bipoláris zavar differenciál-diagnosztikájáról

A bipoláris zavart gyakran diagnosztizálják félre, részben mert a pontos kórisme felállításához nagyon összetett és körültekintő anamnézis-felvétel szükséges, illetve mert a tünetek a beteg orvoshoz fordulásának idején gyakran például az unipoláris depresszió képét mutatják; sőt, nem ritkán borderline (labilis) személyiségzavarként kórismézik a bipoláris zavart.

Pedig igen fontos differenciál-diagnosztikai szempont többek közt a bipoláris zavar unipoláris depressziótól való elhatárolása, ugyanis a gyógyszeres kezelés egészen más elvek mentén zajlik bipoláris zavar és unipoláris depresszió esetén. Az anamnézisben szereplő mániás vagy hypomániás epizódok – amelyek sokszor csak különösen részletes és célzott analízissel tárhatók fel – valamint az esetlegesen antidepresszívum által indukált rövidebb-hosszabb (hypo)mániás időszakok bipoláris betegség depressziós epizódját igazolják. Major depresszióban elsőfokú rokonok között előforduló bipoláris betegség esetén a pszichiátriai diagnosztikában a depresszió bipoláris zavarnak tekintendő – ugyanis az orvostudomány mai állása szerint a bipoláris zavar igen gyakran öröklődik.

Kezelés, visszaesés

A betegek még gyógyszeres kezelés hatása alatt is tapasztalhatnak enyhébb fázisváltásokat, vagy csak egypólusú mániás illetve egypólusú depressziós fázist. A bipoláris zavarban a teljes gyógyulás foka sajnos alacsony, a visszaesés viszont a betegek igen nagy százalékánál jelentkezik, s ezek a visszaesések csak tovább rontják a páciens állapotát, bipoláris zavarának erősségét, nem utolsó sorban életminőségét, egzisztenciális és szociális viszonyait is.

  • A gyógyszer szedésének abbahagyása, vagy a gyógyszer mennyiségének csökkentése a pszichiáterrel való konzultáció nélkül a betegség romlását eredményezheti.
  • A gyógyszerelés adagolásának nem megfelelő megválasztása is problémákat okozhat. Általánosságban elmondható, hogy a hangulatstabilizálók alacsonyabb szintje mániába való visszaesést válthat ki, míg az antidepresszánsok alacsonyabb szintje depresszióhoz, magasabb szintje viszont kevert fázishoz, illetve mániához vezethet.
  • A kemény drogok, mint kokain, az alkohol, az amfetaminok vagy ópiátok rendszeres, illetve alkalmankénti fogyasztása is igen rossz irányba befolyásolhatja a bipoláris zavart.
  • A rendszertelen alvás esetén is megbomolhat az esetelegesen normalizálódott, jó állapot-egyensúlyi helyzet. A túl sok alvás – okozhatják a gyógyszerek is – depresszióhoz, míg a túl kevés alvás kevert fázishoz, illetve mániához vezethet.
  • A koffein fogyasztása is ronthatja az állapot stabilitását, ingerlékenységhez és mániához vezethet. Alacsony dózisban lehet antidepresszáns hatása, de túlzott fogyasztása akár mániát is kiválthat.
  • A nem megfelelő stresszkezelés, illetve életvitel is sarkalatos pontja a bipoláris zavar kordában tartásának. A kezeletlen stresszhelyzetek visszaesést, illetve a betegség súlyosbodását okozhatják. A gyógyszerek bár valamelyest növelik a stressztűrő-képességet, de túl nagy stressz visszaeséshez vezethet.

Az orvosi protokoll alapján a bipoláris zavar gyógyszeres kezelésében antidepresszívumok adása mellett hangulatstabilizálót szükséges alkalmazni, mivel ezek nélkül az antidepresszívumok gyakran hypomániás/mániás fázisváltást, depressziós kevert állapotot, illetve rapid ciklusú lefolyást indukálhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a bipoláris zavar hosszú távú gyógyszeres kezelése nemcsak a visszaeséseket előzi meg, hanem lényegesen javítja a betegek életminőségét is.

 

 

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Buhály Mónika dr. Buhály Mónika gyógyszerész
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár