A témában végzett friss kutatások szerint a kockázat akkor a legmagasabb, amikor a hőmérséklet magas, a levegő páratartalma nagy, az emberekről pedig szakad a víz, ha kiteszik a lábukat a hűvös lakásból. Mivel a Kárpát-medencében a fülledt nyarak jellemzőek, és Magyarország egyébként is a világ élvonalába tartozik a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében, így esetünkben fokozottan nem árt, ha odafigyelünk a veszélyekre. A forróság megterheli az emberi szervezetet. A szervezetnek ilyenkor folyadékot kell leadnia, hogy fenntartsa a normális testhőmérsékletet, röviden és leegyszerűsítve ezért izzadunk.
Ez nemcsak kiszáradáshoz vezethet, amennyiben nem gondoskodunk a megfelelő folyadékpótlásról, hanem a kardiovaszkuláris rendszert is kimeríti, elfárasztja. Mindez azt eredményezi, hogy a szívre extra nyomás nehezedik, és amennyiben nem vesszük komolyan, hogy ne menjünk ki a hőségbe, illetve fogyasszunk sok folyadékot, akár végzetes következményekkel is számolhatunk. Különösen igaz mindez azokra, akik gyógyszert szednek a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében, de ugyanígy fokozottan veszélyeztetettnek számítanak az idősebb korosztály tagjai, akik már elmúltak hatvan-hatvanöt évesek. Ennek az az oka, hogy az ő szervezetük eleve kevésbé képes megtartani a vizet, vagyis gyorsabban kiizzadják magukból, ami bennük van, és hamarabb ki is száradnak.
A nyári szívinfarktusok aránya pedig éppen a kiszáradás miatt olyan magas. A megoldás aránylag egyszerű: ne menjünk ki a szabadba a legnagyobb forróságban, hacsak nem muszáj feltétlenül, eszünkbe se jusson fizikai aktivitást végezni a 40 fokos fullasztó hőségben (vagyis kocogni éppúgy ne kezdjünk el ilyenkor, mint például szőlőt permetezni vagy kapálni), és mindenekelőtt igyunk sok-sok vizet. A nyári forróságban az sem túlzás, ha három-négy liter folyadékot is elfogyasztunk egy-egy nap. Mindegy, hogy szomjasnak érezzük-e magunkat vagy sem, muszáj sokat innunk ezekben a hónapokban. Érdemes tudni, hogy a szívroham kockázata nem csak a szélsőséges melegben növekszik meg, hanem extrém hidegben is, sőt, télen még a nyárinál is magasabb az infarktusok száma. Vagyis télen és nyáron egyaránt fokozott veszélyben vagyunk a tavaszhoz és az őszhöz képest ezen a téren.
