A vegy­sze­rek al­kal­ma­zá­sá­nak leg­főbb oka az in­ten­zív nagy tö­meg­ben tör­té­nő nö­vény­ter­mesz­tés és az ugyan­csak nagy tö­meg­ben tör­té­nő ál­lat­te­nyész­tés. Az élel­mi­sze­rek elő­ál­lí­tá­sa és tar­tal­ma kö­rül egy­re több a bi­zony­ta­lan­ság, ame­lye­ket iga­zol­nak az utób­bi évek­ben elő­for­du­ló élel­mi­szer ka­taszt­ró­fák is (kergemarhakór, dioxin, nitroflen-botrány, stb.) A gát­lás­ta­lan, csak a pro­fit­ra tö­re­ke­dő, élel­mi­szer elő­ál­lí­tók és azok a ku­ta­tók, akik el­ve­i­ket fel­ad­va tu­dá­su­kat az em­ber el­len for­dít­ják újabb és újabb el­já­rá­sok­kal bom­báz­zák a gya­nút­lan em­ber egész­sé­gét (gén­ma­ni­pu­lá­ci­ók, io­ni­zá­ci­ós be­su­gár­zá­sok, stb.). Ezen ámok­fu­tás meg­aka­dá­lyo­zá­sá­nak egyik le­he­tő­sé­ge, a bio­gaz­dál­ko­dás, a bio-élelmiszerek elő­ál­lí­tá­sa ame­lyek so­rán ti­los szin­te­ti­kus vegy­sze­rek, mű­trá­gyák, nö­vény­védőszerek hasz­ná­la­ta, ti­los gén­mó­do­sí­tott szer­ve­ze­tek al­kal­ma­zá­sa, az io­ni­zá­ci­ós (tar­tó­sí­tó) be­su­gár­zás, az ál­lat­tar­tás­ban an­ti­bio­ti­kum­ok, ho­zam­fo­ko­zók, míg a fel­dol­go­zás so­rán mes­ter­sé­ges ada­lék­anya­gok al­kal­ma­zá­sa. Ez utób­bi­ak ve­szé­lyes­sé­gé­re jel­lem­ző, hogy ha­tá­sa­ik kö­zött töb­bek kö­zött meg­em­lít­he­tők: rák­kel­tő ha­tá­sok, bőr­gyul­la­dást, ideg­rend­szert, de­pres­­szi­ót, emész­té­si pa­na­szo­kat, ve­se­ká­ro­so­dást, máj­ká­ro­so­dást, lá­tás­ká­ro­so­dást, hör­gő- és tü­dőká­ro­so­dást oko­zó ha­tá­sok. A bio­gaz­dál­ko­dás­nak szá­mos elő­nye van a ha­gyo­má­nyos ter­me­lé­si mód­dal szem­ben.

Nem szen­­nye­zi a ta­lajt, a nö­vé­nyek nem tar­tal­maz­nak az egész­ség­re ká­ros per­me­te­ző­szer ma­rad­vá­nyo­kat. A bio­gaz­dál­ko­dás­nak azon­ban a fel­so­rolt elő­nyök mel­lett utol­ér­he­tet­len elő­nye, hogy az így ter­mesz­tett nö­vé­nyek, gyü­möl­csök, beltartalmi ér­té­ke (íz, ha­tó­anyag­ok, pl. vi­ta­mi­nok, ás­vá­nyi sók, szer­ves sa­vak, stb.) mes­­sze meg­ha­lad­ja a ha­gyo­má­nyos, in­ten­zív mó­don ter­melt gyü­mölcs, zöld­ség­fé­lék beltartalmi ér­té­két (pl. a víz­ízű hol­land és a bioter­mesz­tett ma­gyar pa­ra­di­csom ös­­sze­ha­son­lí­tá­sa).

A va­ló­di bio­ter­mék el­len­őr­zött kö­rül­mé­nyek kö­zött ter­mesz­tett nö­vény, zöld­ség, gyü­mölcs, vagy te­nyész­tett ál­lat­ból ké­szült. Nö­vé­nyek­nél a táp­anyag után­pót­lás csak szer­ves ere­de­tű táp­anyag le­het és a nö­vé­nyi kór­oko­zó­kat is me­cha­ni­kus úton irt­ják. A kór­oko­zók­kal szem­ben ter­mé­sze­tes ere­de­tű, az öko­ló­gi­ai gaz­dál­ko­dás­ban en­ge­dé­lye­zett sze­rek­kel per­me­tez­nek, ame­lyek nem szí­vód­nak fel a nö­vé­nyek­­ben és víz­zel kön­­nyen le­mos­ha­tók. Az ilyen mó­don elő­ál­lí­tott ter­mé­kek az ala­cso­nyabb ho­zam mi­att men­­nyi­ség­ben el­ma­rad­nak a vegy­sze­rek­kel ke­zelt tár­sa­ik­tól és ma­ga­sabb költ­sé­gek­kel ál­lít­ha­tók elő. A bio­ter­mé­kek min­dig drá­gáb­bak az egyéb, nem bio­ter­mé­kek­kel szem­ben, de mi­nő­sé­gi­leg nagy­ság­ren­dek­kel ma­ga­sabb ér­té­ke­ket kép­vi­sel­nek. Nap­ja­ink­ban a mi nem­ze­dé­künk ipa­ri­lag elő­ál­lí­tott élel­mi­sze­re­ken és aro­má­kon él. Is­mer­ve, és egy­re in­kább meg­is­mer­ve a ha­gyo­má­nyos mód­sze­rek­kel ter­mesz­tett nö­vé­nye­ket, te­nyész­tett ál­la­to­kat el­fo­gyasz­tott táp­lá­lé­kunk­ban már nem bíz­ha­tunk. A szá­munk­ra leg­meg­fe­le­lőbb táp­lá­lék ki­vá­lasz­tá­sa az élet­ben ma­ra­dás egyik fel­té­te­le, a bio­gaz­dál­ko­dás szé­les­kö­rű el­ter­je­dé­se és a biotáplálkozás.