Busójárás Mohácson

- Írta: Cultura

Busójárás Mohácson

A busójárás a mohácsi sokacok (Mohács dél-szláv nemzetiségi – más eredet-magyarázatok szerint illír (görög) – gyökerekkel rendelkező, a településsel egyidős múltra visszatekintő lakói) rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása (sokac nyelvhasználattal “poklade”) amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is, melyre tízezrek látogatnak el a világ minden részéből.

Maszkban riogató poklade

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt – meg turistákat, akikből a busójárás ideje alatt több mint 30 ezret is vendégül lát a 20 ezer lelkes Duna-parti város.

“Aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában”

A monda szerint a régi mohácsiak is a szigeten gyűltek össze egykor. Egy korabeli emlékezés így ír a törökűző sokacok jöveteléről:
A mohácsi csatát követően a török egyre nagyobb területen telepedett le. Egy idő múlva már a gyermekeket is elrabolták. A fiúkból janicsárokat, a lányokból háremhölgyeket neveltek. Egyre többen kényszerültek búvóhelyet keresni a Mohácsi-sziget mocsaras, nádas vidékén. A török még nappal is félt erre a területre bemerészkedni. A menekültek egyre bátrabban kezdtek viselkedni. Már nappal is mutatkoztak, esténként tüzet rakva beszélgettek. Ahogy haladt az idő, egyszer csak az esti, tűz melletti beszélgetés alkalmával megjelent egy igen öreg sokác ember. Így szólott hozzájuk: “Ne keseredjetek el! Mindnyájatok élete meg fog változni. Vissza fogtok térni házaitokba, szeretteitekhez. Ti fogjátok kiűzni a kontyosokat! Jelet fogok küldeni számotokra, mikor elérkezett az idő. Készüljetek fel a harcra: készítsetek különféle fegyvereket fából, faragjatok magatoknak fűzfából rémisztő álarcokat, álljatok harcra készen mindenkor! A jel egy viharos éjszakán érkezik majd mindannyiótoknak: aranyos ruhába öltözött vitéz képében, rémisztő álorcában.” Ezzel ahogy jött, úgy el is tűnt a vénséges vén apóka.
Az emberek nem győztek csodálkozni, mi is történt… Másnap nekifogtak a készülődésnek. Fegyvereket, álarcot, öltözéket készítettek, és vártak. Vártak évek hosszú során keresztül. Már rég a sziget fáinak tövében pihentek azok, akik még látták a tűz mellett az aggastyánt, amikor egy rettenetes vihar alkalmával, úgy éjfél felé ott termett az aranyos ruhás, délceg lovas. Némán intett: utánam! Erre mindenki felkerekedett. A törökök a vihar alatt behúzódtak a mohácsi házakba. Már mindenki nyugodtan pihent, mikor éktelen ropogásra, zajra riadtak. Ahogy kitekintettek az ablakon, ördögi pofájú szörnyeket pillantottak meg. Fejvesztve menekültek el Mohácsról az oszmánok.
A sziget felől ma is ugyanúgy csónakokon érkeznek a rémisztő mohácsi ördögök, mint – a monda szerint – egykoron. Az ágyú jelére meglódul a had. Kereplők ropogása, kolompok tompa zöreje, lábak dobogása kíséri vonulásuk útját.

Szőrös alakok téltemetése

A másik ismert néphiedelem szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az ijesztő ruhákba öltözött emberek képesek elűzni a fagyot; a tél pedig olyannyira megijed, hogy elszalad, szabad utat engedve a tavasznak. A több napig tartó ünneplés záróakkordjaként nyilvánosan elégetik a tél halálát szimbolizáló szalmabábut is. Más hagyomány szerint a telet jelképező koporsó kerül máglyára.
A jelmezbe öltözött bottal és kerepelővel “felfegyverkezett” ördögfajzatnak kinéző busók ”bao-bao” kiáltással és kürtszóval, kolompokkal járják végig a házakat, udvarokat és az állatokat, és hatalmas ricsajt csapva hamut szórnak szét a portákon. Ettől a szertartástól azt remélik, hogy a gazdák portáit a jövőben elkerülik a gonosz, ártó szellemek. A busójárás további szokása, hogy a jelmezesek az utcán járva meghuzigálják az arra járó nők haját, hogy az minél hosszabbra nőjön. Az ünnepség fénypontja az, hogy a főtéren a férfiak viaskodni kezdenek egymás között, ami régen a férfivá avatás jelképe volt.

Titkok maszkja

Az igazi busó azonban ezt sohasem fedi fel kilétét. Így tréfája, incselkedése megmarad a farsangi napok titkának. A hajdani mesterek “jeles” tárgyaiból Englert Antal busómaszkfaragó népi iparművész műhelyében nyílik kiállítás. A gyermekeket játszóházi és kézműves-foglalkozásokra invitálják, nekik szól majd a Holló, az Alma együttes és a Kerek Erdő Zenei Műhely produkciója.
A hamisítatlan farsangolásban, vidám bolondozásban ezúttal is a busók járnak az élen: a maszkos, bundás, kereplős csoportok mindennap feltűnnek valahol. Önálló programjaik keretében lesz busólakodalmas, busó táncház, vigasság, bortúra busókkal, továbbá számos bemutató, felvonulás is. A részletes program a busójárás honlapján tekinthető meg.


Szakértőink

dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos



Bezár