Depresszió: tények és tévhitek

2010.12.16. - Írta: Szlávics Noémi

Depresszió: tények és tévhitek

Az emberiség a világ kezdete óta igyekszik hiányos ismereteit misztikus magyaráza-tokkal, összeesküvés-elméletekkel kompenzálni, boszorkányságot sejteni ott, ahol csupán egy fekete macska ül. A mesék persze sokkal izgalmasabbak, mint a hétköznapok kiábrándító valósága. A pszichés betegségeket máig valamiféle negatív mitológia lengi körül, miközben a képalkotó eljárások nem boszorkányokról, sokkal inkább az agyi hírvivő-anyagok mennyiségének csökke-néséről tanúskodnak – legalábbis depresszióban.

„A gyászban a világ válik üressé,
depresszióban maga az én.”

(Freud, 1917)

 A diagnosztika – a DSM IV. – többféle depressziót különböztet meg, a tünetek intenzitásától, a betegség időbeni kiterjedésétől, tartalmától, minőségétől függően. Azonban a depresszió lényegéről mára nagyjából egységes álláspont alakult ki a különböző tudományterületeken: e szerint a depresszió leginkább genetikai hajlam talaján, a korai életszakaszban bekövetkező negatív életesemények és gyakran valamilyen közvetlen stresszor hatására kialakuló pszichés betegség.

A társadalomban a depresszióról élő kép szinte nem is találkozik pszichiátria, pszichológia vagy társadalomtudományok elméleteivel. A depressziós, ha nem is cimborál az ördöggel, jellemgyenge és akarathiányos – mondják. Sokak szerint az antidepresszánsok csupán a gyógyszergyártóknak hoznak hasznot, a betegnek viszont nem; sokkal inkább mérgek, drogok, amelyek hozzászokást okoznak, öngyilkossághoz vezetnek. A legáltalánosabb vélekedés szerint a depressziósnak csupán „össze kellene szednie” magát.

Ezek a társadalomban élő tévképzetek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan nem mennek el orvoshoz, mert félnek a megbélyegzéstől. Nem ritkán olyannyira, hogy maguk előtt is tagadják  problémájukat – miközben egy jól megválasztott gyógyszer segítségével újra képessé válhatnának életük irányítására. A kezeletlen depresszió szörnyűvé, néha elviselhetetlenné teheti annak az életét, aki áldozatául esik. Freud úgy fogalmazott: „A gyászban a világ válik üressé, depresszióban maga az én.”

Hatnak-e az antidepresszánsok?

Szerencsére egyre többféle antidepresszáns áll a modern pszichiátria rendelkezésére, amelyek abban viszont hasonlítanak, hogy célzott módon képesek megnövelni az agyban azoknak a neurotranszmittereknek a mennyiségét, amelyeknek hiánya felelőssé tehető a depressziós tünetek kialakulásáért.

A pszichiátria és nem utolsó sorban a pszichológia tudománya is nagy vonalakban egyetért abban, hogy a krónikus depresszió gyógyítása igazán  kettős terepen lehet hatékony. A jól megválasztott gyógyszerek alkalmasak lehetnek, hogy szükség esetén eliminálják a tüneteket, míg a pszichoterápiától várható el az egyén depressziót keltő életstratégiának korrigálása, a hatékony stresszkezelés elsajátítása etc.

A pszichiátriai és antipszichiátriai irányzat között hosszú idő óta zajló vita egyik fő tárgya, hogy a depresszió betegség-e avagy sem. Akárhogy is értelmezzük is azonban a depressziót, egy biztos: az antidepresszáns olyan szer, ami sok esetben valóban hat – képes annak a számtalan tünetnek az enyhítésére vagy megszüntetésére, mely megkeseríti a depressziós életét.

Gotland, a bizonyíték

A svéd modell nemcsak szociális területen bizonyított. Egy, még az ezredforduló előtt lezajlott, tíz éven át tartó vizsgálatsorozat eredményei egyértelműen alátámasztják az egyébként sokszor és többszörösen megerősített tényt, miszerint a felismert és megfelelően kezelt depresszió tünetei kezelhetők.
A svédországi Gotland-szigeten – csakúgy, mint számos északi országban – igen magas az öngyilkossági ráta, aminek hátterében nagyon sok esetben kezeletlen depresszió húzódik. A kísérlet kezdetén a gotlandi háziorvosok pszichiáterek által tartott továbbképzésen sajátították el a depresszió hatékony felismerését, és megtanulták, hogyan lehet a legkörültekintőbben kiválasztani a megfelelő gyógyszeres terápiát. A depressziós öngyilkosok aránya az öngyilkosok között a gotlandi tanfolyam végére harmadára csökkent. Az eredmény magáért beszél…


 

Hozzászólások Szóljon hozzá!

Ellenőrző kód
Kérjük gépelje be a képen látható karaktereket! *

Bejelentkezés



Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Szakértőink

Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász




Szerelmes gondolatok

Milyen gyakran mondja el kedvesének, hogy szereti?






Horoszkóp

Horoszkóp Kos Horoszkóp Bika Horoszkóp Ikrek Horoszkóp Rák
Horoszkóp Oroszlán Horoszkóp Szűz Horoszkóp Mérleg Horoszkóp Skorpió
Horoszkóp Nyilas Horoszkóp Bak Horoszkóp Vízöntő Horoszkóp Halak
Bezár